Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

257. szám. 2*75 hatósághoz kell átteni, amelynek hatáskörébe és illetékessége alá az ügy tartozik, hogy a törvényben kizárt, az elkésett vagy a nem jogosulttól származó fellebbezést el kell utasítani és hogy el kell utasítani a fellebbezést abban az esetben is, ha sem annak tartalmából, sem az ügy irataiból nem lehetett megállapítani a panaszolt sérelmet és ha e hiány pótlására irányuló felhívás eredménytelen maradt. Ezekben az esetekben tehát a fellebbezési bíróság tulajdonképpen nem is bocsátkozik a fellebbezés elbírálásába. Ellenben az 52. § 4. pontja esetében a fellebbezési bíróság már érdemi határozatot hoz, de nem a bűnügy lényegére nézve, hanem csupán a magánjogi igény vagy a bűnügyi költség tekintetében. Ha a fellebbezés c részben alapos, az ítéletet a magánjogi igényről, illetőleg a bűnügyi költségekről rendelkező részében megváltoztatja, ellenkező esetben pedig a fellebbezést elutasítja. Ha a vádlott az elsőfokú ítélet meghozatala után meghalt, a fellebbezési bíróságnak az eljárást az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett meg kell szüntetnie. Hasonlóan rendelkezik a Bp. 423. §-ának hatodik bekezdése is, de a fellebbezési tárgyaláson teljesítendő tennivalókkal kapcsolatban. Ámde az elintézésnek ez a módja megnyugvással utalható tanácsülésre, mert nem teszi szükségessé az ügy érdemi megvizsgálását. Az 56. §-hoz. Bűnvádi perrendtartásunk 384. §-a azokat az eljárási szabálytalanságokat, ú. n. alaki semmiségi okokat sorolja fel, amelyek a Bp. rendszerében a • határozat, illetőleg az eljárás megsemmisítésével járnak. A Bp. 382. §-a a fellebbezésre vonatkozó intézkedések élén mondja ki, hogy fellebbezésnek semmiségi ok miatt is helye van. Ezzel szemben a javaslat 38. §-a csak általánosságban jelenti ki, hogy fellebbezésnek eljárási okból is helye van, de nem kívánja meg, hogy a fellebbezés valamely tüzetesen megjelölt eljárási okra alapittassék. A fellebbezés bejelentése tehát kötetlen és csak a fellebbezés elintézésére vonatkozó rendelkezések, a bíróság felé irányzottan tartalmaznak útbaigazítást arranézve, hogy eljárási szabálytalanság esetén a fellebbezési bíróságnak milyen határozatot kell hoznia.- A rendszerbeli különbség a Bp. és a javaslat között tehát az, hogy míg a Bp. a fellebbezésre jogosult számára állapítja meg, melyek azok az eljárási szabálytalanságok, amelyekre hivatkozással fellebbezhet, addig a javaslat a fellebbezési bíróság irányában rendelkezik arról hogy a fél által teljesen kötetlenül bejelentett fellebbezést eljárási szabálytalanság esetén hogyan intézze el. Ami az 56. § (i) bekezdésében felsorolt eljárási szabálytalanságokat illeti, azok lényegükben megfelelnek a Bp. 384. §-a alá eső alaki semmiségi okoknak. Az 56. § (i) bekezdésében 1—10. pontig terjedő felsorolás azokat az eljárási szabálytalanságokat öleli fel, amelyeket a javaslat feltétlenül lényegeseknek tekint, amelyek tehát minden további nélkül az ítélet megsemmisítésére szolgálhatnak alapul. Ezt a felsorolást a 11. pont általános körülírással egészíti ki, mondván, hogy az ítéletet hatályon kívül kell helyezni minden egyéb eljárási jogszabálysértés miatt is, kivéve ha a jogszabálysértés az ítéletre nem volt kihatással. A javaslat 56. §-a tehát mintegy középúton halad a Bp. taxatív rendszere és egyes különös eljárási rendelkezések között, amely utóbbiak minden lényeges törvénysértést megsemmisítési oknak minősítenek. Az utóbbi körülírás ugyanis bizonytalanságban hagyja a bíróságot abban a "tekintetben, hogy mely esetben lényeges a törvénysértés, a Bp. kimerítő felsorolása pedig túlságosan szúk. Éppen ezért a javaslat kimerítően sorolja fel az elvileg mindig lényeges törvénysértések eseteit, ezek lényeges vagy nemlényeges volta felett tehát nem lehet vita, de mindezeken felül az ítélet hatályon kívül helyezését rendeli egyéb jogszabálysértések esetén is, feltéve hogy azok az ítéletre kihatással lehettek. A Bp. 384. §-ának 11. pontja összefoglalja azt a két esetet, ha az ítéletet tör-