Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-221 • Az országgyűlés igazságügyi, alkotmányjogi és közjogi, valamint honvédelmi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyvről" szóló 213. számú törvényjavaslat tárgyában

221. szám. 21 (a) Az állásvesztést ki kell mondani, ha a rendőrség tagja : 1. a fegyelem veszélyeztetése, vagy 2. a szolgálat hátránya, avagy 3. a rendőrség tekintélyének sérelme nélkül állásában meg nem hagyható. (3) Az állásvesztésre ítélt elveszti rendfokozatát (állását), ellátási és egyéb oly igényét, amely rendőrségi szolgálata alapján az állam irányában őt magát és az utána ellátásra jogosultakat megilleti. (4) Ha a bíróság állásvesztést állapít meg, méltánylást érdemlő okból kimondhatja, hogy az elítéltnek, vagy csak az utána ellátásra jogosítottaknak ellátási igénye az állammal szemben egészben, vagy a bíróság ítéletében meghatározott mértékben fennmarad. A rendőrség tagjainak katonai büntetőbíráskodás alá helyezése. 123. §. A rendőrség tagjai a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912 : XXXIII. törvénycikkben (Kbp.), valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokban megállapított rendelkezések megfelelő alkalmazásával katonai büntetőbíráskodás alá helyeztetnek. 4 Kbp., valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok alkalmazása. 124. §. A Kbp., valamint az ezt kiegészítő és módosííó jogszabályokat a rendőrség tagjaival kapcsolatban az alábbi 125—128* §-okban megállapított elteié sekkel kell alkalmazni. Ítélő bíróságok megalakítása. 125. §. (1) A rendőrség tagjai által elkövetett bűncselekmények elbírálása céljából megalakítandó ítélőbíróságokhoz ülnökökként a honvédség tagjai helyett minden esetben a rendőrség tagjait kell kirendelni. A vádlott rendfokozatánál egyik ülnök sem, lehet alacsonyabb rendfokozatú ; ha megfelelő rendfokozatú személyek rendelkezésre nem állanak, a belügyminiszter határozza meg, hogy kik lépjenek helyükbe. (2) Katonaés a rendőrség tagja ellen együttesen (Kbp. 36. §) folyamatban levő ügyben az egyik ülnököt a honvédség, a másikat a rendőrség tagjai közül kell kirendelni. (3) Az (1) bekezdésben említett ülnökök kirendelésére vonatkozó eljárási szabályokat a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel együtt rendelettel állapítja meg. A vád képviseletének ellátása. 126. §. (1) A rendőrség tagjai ellen indított bűnvádi ügyben a katonai ügyészi tennivalók ellátása végett a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a rendőrség egységes bírói és ügyvédi képesítésű egy vagy több tagját a katonai ügyészségekhez kirendeli. A rendőriég kirendelt tagja a katonai ügyészség vezetőjének helyettesekérit jár el és ebben a minő- * ségében a katonai ügyészség vezetőjének felügyelete alatt áll. A katonai ügyészség vezetője a rendőrség kirendelt tagját más ügyedben is megbízhatja helyettesítésével. (•2) A belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a rendőrségnek a katonai ügyészséghez kirendelt tagja részére az (1) bekezdésben megkívánt képesítés alól átmenetileg, legfeljebb azonban az 1953. év december hó 31. napjáig felmentést adhat. Előzetes megállapítás és nyomozás teljesítése. 127. §. A rendőrség tagjai által elkövetett büntetendő cselekmények ügyében az előzqtes megállapítást és a nyomozást a rendőrség hatóságai, tagjai, illetőleg közegei teljesítik. A magasabb katonai parancsnok részére megállapított jogkör gyakorlása. 128. §.. A belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel együtt rendelettel