Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

257. szám, ; 271 ugyanis a sértett a jogerős büntető ítéletben foglalt megállapításon túlmenő vagy elutasított magánjogi igényével a polgári bírósághoz fordulhat, amely ez igény felett önállóan határoz. A részben vagy egészben elutasított magánjogi igény tekintetében tehát a büntetőbíróság ítélete a sértett jogutódával szemben nem teremt ítélt; dolgot és így nincs szükség arra, hogy a sértett jogutóda fellebbezés útján magában"a büntető eljárásban érvényesítse igényét. Az ítélet több esetben a bűnvádi eljárás körén kívülálló személyekkel szemben tartalmaz rendelkezést, így pl. az elkobzás tekintetében, a sajtóeljárásban stb. Azt, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, a 39. § IV. pontja szintén fellebbezésre jogosultnak nyilvánítja és ezzel a megfelelő helyen foglalja össze jelenlegi jogunknak többfelé elszórt hasonló rendelkezését. A 40. §-hoz. A jelen § a fellebbezési hatáskört szabályozza. (i) bekezdése értelmében a járásbírósági büntető tanács ítéletét mindig az ítélőtábla bírálja felül, a törvényszék fellebbezési joghatósága tehát megszűnik. Ami mármost a törvényszéki büntető tanács ítéletét illeti, az ez ellen bejelentett fellebbezések kétfelé ágaznak. A § (2) és (3) bekezdései értelmében ugyanis a törvényszéki büntetőtanács ítéletét fellebbezés esetén az ítélőtábla'bírálj a felül, kivéve ha olyan bűncselekmény forog szóban, amelyre a törvény tíz évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel vagy amely a 9. § (1) bekezdése értelmében a törvényes büntetési tételre tekintet nélkül tartozik a törvényszéki büntetőtanács hatáskörébe. Ilyen esetekben ugyanis a fellebbezést a Kúria intézi el. A Kúria fellebbezési hatásköre tehát egyfelől a legsúlyosabb (tíz évi szabadságvesztésbüntetésnél súlyosabban büntetendő), másfelől a politikai jelentőséggel bíró avagy ténybeli, illetőleg jogi szempontból bonyolultabb bűncselekményekre terjed majd ki. A 41. §-hoz. Az általános indokolásban már megállapítást nyert, hogy a fellebbezési bíróság részére lehetőleg teljes ítélkezési szabadságot kell biztosítani. Ez a szabadság azonban nem terjedhet odáig, hogy a fellebbezési bíróság az ítéletet több vádlott esetében az olyan vádlott tekintetében is felülbírálhassa, akire nézve fellebbezés egyáltalán nincs, sem odáig, hogy ha ugyanazt a vádlottat több bűncselekmény vádja terheli, felülbírálhassa az ítéletet ama bűncselekmények tekintetében is, amelyekre nézve senki sem élt fellebbezéssel. Az említett körben azonban a fellebbezési bíróságot fel kellett oldani a perorvoslat által reárótt korlátok alól. Ha tehát pl. a vádlott enyhébb minősítés megállapítása vagy enyhébb büntetés kiszabása végett élt fellebbezéásel, terhére azonban a vádló nem fellebbezett, a 41. § (2) bekezdése érteimében a bíróság súlyosabb minősítés megállapításával vagy súlyosabb büntetés alkalmazásával is megváltoztathatja az ítéletet. Abban a részében ugyanis, amely ellen fellebbezést jelentettek be, a fellebbezési bíróság 'szabadon bírálja felül az ítéletet, tekintet nélkül a perorvoslat alapjára és irányára. A § (3) bekezdése egyébiránt átveszi a Bp. 387. §-ának utolsó bekezdését és kimondja, hogy ha a fellebbezési bíróság — akár fellebbezés alapján, akár hivatalból — olyan körülményt észlel, amely a fellebbező vádlott sérelmére szolgált, de amely más, fellebbezéssel nem élő vádlottra nézve is fennáll, az ítéletet az utóbbi javára is felülbírálja. Ezzel a közelebbi indokolást nem igénylő rendelkezéssel kapcsolatban csak annyit kell megjegyezni, hogy »körülmény« alatt nemcsak az anyagi büntetőtörvénynek, hanem az eljárási jogi rendelkezéseknek a megsértését is érteni kell. A 42. §-hoz. A jelen § (1) és (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy milyen határidő alatt kell a fellebbezést bejelenteni. Fennálló jogunkkal szemben a szabályozás annyiban új, amennyiben a Bp. 388. §-ának második bekezdése értelmében a kihirdetéssel közölt ítélet ellen csak a kihirdetéskor, tehát nyomban lehet fellebbezni. A javaslat ezt a szabályt méltánytalannak tartja és számos külföldi