Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

1 .257. szám. 267 büntető tanácsra is, vagyis kimondja, hogy az ülnökök az ítélőbírákat megelőzően adják le szavazataikat, mégpedig akként, hogy először a legidősebb, majd *— életkoruk sorrendjében — a többi ülnök szavaz. A 25. §-hoz. A javaslat megsemmisítés helyett hatályon kívül helyezésnek nevezi a fellebbezési bíróságnak azt az intézkedését, amellyel az elsőfokú határozatot alaki jogi okból teszi íélre. Ezt az elnevezésbeli módosítást a 25. § a Bp. 327. §-a utolsó bekezdésének tekintetében is keresztülviszi. A 26. §-hoz. A Bp. 331. §-ának utolsó bekezdése szerint a felek a főtárgyalási elnöknél kérhetik a jegyzőkönyv helyesbítését és kiegészítését. A gyakorlat ezt a szabályt akként értelmezi, hogy a kérelem tárgyában nem maga az elnök, hanem az ítélőbíróság határoz. Félreértések és kétségek elkerülése végett a javaslat 26. §-a a gyakorlatnak ezt az álláspontját kifejezetten is magáévá teszi. Az ülnökök részvételével eljáró törvényszéki büntetőtanács tárgyalási jegyzőkönyvének kiegészítése és helyesbítése tárgyában tehát a határozathozatalt az ülnökök bevonásával kell megejteni. Az az ülnök, akinek működési ideje a kérelem elbírálásakor már lejárt, a kiegészítés, illetőleg helyesbítés tárgyában természetszerűen szavazni köteles és evégből meghívandó. A 27. §-hoz. A 27. § értelmében a járásbírósági büntetőtanács^ eljárására a bűnvádi perrendtartásnak a járásbírósági eljárásra vonatkozó szabályait kell a 28—35. §-okban foglalt módosításokkal alkalmazni. E módosítások főként azért szükségesek, mert a Bp. rendszerében csak csekélyebb súlyú vétségek, úgyszintén kihágások tartoznak a járásbíróság hatáskörébe; a járásbíróságnak ilyen csekélyebb súlyú bűncselekményekre szabott eljárási szabályait tehát nem lehet változtatás nélkül alkalmazni a járásbirósági büntetőtanács tekintetében, amelynek hatáskörébe a 9. § értelmében bűntettek is tartoznak. A Bp. 521. §-a értelmében — eltérő rendelkezés hiányában — a törvényszéki eljárás szabálya a járásbíróságra is kiterjednek. Ebből következik, hogy a jövőben a járásbírósági büntetőtanács eljárására elsősorban a bűnvádi perrendtartás ,XXIX. fejezete a jelen javaslat 28—35. §-aíban foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel, a^Bp. XXIX. fejezetében nem szabályozott kérdésekben pedig a Bp.-nek a törvényszéki eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, de azokkal az eltérésekkel, amelyeket a javaslat 17—26. §-ai a törvényszéki eljárás tekint etében tartalmaznak. y A 28. §-hoz. A Bp. XXIX. fejezete számos olyan tennivalót utal a járásbíróság elé, amelyeket tárgyaláson kívül kell teljesíteni. Ezeket a tennivalókat a javaslat 2$. §-ának (i) bekezdése értelmében a tanács elnöke, tehát szakbíró fogja ellátni. A 28. § (2) bekezdése kimondja, hogy a tárgyalás vezetése, a kérdések feltevése, a tanácskozás és a szavazás tekintetében a 23. és 24. §-okban foglalt rendelkezéseket a járásbírósági büntetőtanácsra is alkalmazni kell. Ez kétségek, eloszlatása végett vétetett fel a javaslatba, mert a 28. § (2) bekezdésében foglalt szabály a 27. §-szal kapcsolatban mondottaknál fogva egyébként is következik a javaslat rendszeréből. A 29. §-hoz. A jelen § a közvád képviseletét szabályozza a járásbírósági büntetőtanács előtt. Jelenleg hatályos jogunk, nevezetesen a Bp. 522. §-a értelmében a közvádat a járásbíróság előtt rendszerint ügyészségi megbízott képviseli. Az ügyészségi megbízotti intézmény a gyakorlatban nem vált be és sokszor merőben formális vádképviseletre vezetett. Az ügyészségi megbízotti tisztet rendszerint gyakorló ügyvédek vagy járásbírósági fogalmazók töltik be. Márpedig sem attól az ügyvédtől, aki hivatásánál fogva védelmek vállalásával foglalkozik, sem attól a járásbirósági fogalmazótól, aki minden tekintetben az illető járásbírósághoz tar34*