Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

244 257. szám. * 38. §. (i) A fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése vagy a \ rendelkező rész megtámadása nélkül egyedül az ítélet indokolása ellen is irányulhat. (2) Fellebbezésnek eljárási és érdemi okból van helye. * (3) A fellebbezés az ítélet megtámadott rendelkezésének jogerőre emelkedését felfüggeszti. 39. §. Fellebbezéssel élhetnek: I. a vádlottnak mind javára, mind terhére a vádhatóság; II. a vádlott javára : a) maga a vádlott vagy helyette házastársa, ha pedig a vádlott nem nagykorú, törvényes képviselője, ez utóbbi még a vádlott kifejezett akarata ellenére is ; b) a védő, mégpedig a vádlott kifejezett akarata ellenére is ; c) a vádlott örököse, de egyedül az ítéletnek magánjogi igény tárgyában hozott vagyoni marasztalást tartalmazó rendelkezése ellen ; III. a vádlott terhére: 1. a fő- és a pótmagánvádló ; 2, a sértett, mégpedig a) a, vádlottat bűnösnek kimondó ítélet esetén egyedül a magánjogi igényét érdemben elbíráló rendelkezés ellen; b) a felmentő ítélet ellen, ha a vádló nem fellebbezett ; IV. az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, az illető rendelkezés ellen. 40. §. (1) Fellebbezés esetén a járásbírósági büntetőtanács ítéletét az ítélőtábla bírálja felül. (2) A törvényszéki büntető tanács ítélete ellen irányuló fellebbezést a Kúria intézi el, ha a vádló fellebbezése olyan bűncselekmény megállapítására irányul, vagy a törvényszéki büntető tanács ítélete olyan bűncselekményt állapított meg, a) amelyre a törvény tízévi szabadságvesztésnél súlyosabb . büntetést rendel, vagy b) amelyet a 9. § (1) bekezdése a törvényben megállapított büntetésre tekintet nélkül utal a törvényszéki büntetőtanács hatáskörébe. (s) A {2) bekezdés esetein kívül a törvényszéki büntetőtanács ítéletét az ítélőtábla bírálja felül. 41. §. (1) A fellebbezési bíróság az ítéletnek csak azt a részét bírálja felül, amelyet fellebbezéssel támadtak meg, illetőleg amelyre nézve az 56. vagy a 66. §-ok értelmében hivatalból figyelembeveendő körülményt észlel. (2) A fellebbezési bíróság az ítéletet az (1) bekezdés által megszabott körben arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy az ítélet ellen ki, kinek az érdekében, illetőleg milyen okból élt fellebbezéssel. (3) Ha a fellebbezési bíróság — akár fellebbezés alapján, akár hivatalból — olyan körülményt észlel, amely a fellebbező vádlott sérelmére szolgált, de amely más, felebbezéssel nem élő vádlott tekintetében is fennáll, az ítéletet az utóbbi javára is felülbírálja. 42. §. (1) Az, akivel az ítéletet kihirdetés útján közlik, fellebbezését, illetőleg azt, hogy az ítéletben megnyugszik, a kihirdetéskor jelentheti be vagy fellebbezésének bejelentésére háromnapi határidőt tarthat fenn magának. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. (2) Ha az ítéletet a fellebbezésre jogosulttal kézbesítés útján közlik, a fellebbezést a kézbesítést követő nyolc nap alatt kell az első fokon eljárt bíróságnál jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban bejelenteni. Ugyanígy kell bejelenteni a fellebbezést, ha a jogosult annak bejelentésére a háromnapi határidőt magának fenntartotta. (3) A fellebbezésben elő kell adni, hogy a fellebbező az ítéletet miért támadja meg. A fellebbezési ok (38. § (2) bek.) szabatos megjelölésének hiánya egymagában nem szolgálhat alapul a fellebbezés érdemi elintézésének mellőzésére. A fellebbező az ügy érdemére vonatkozó olyan bizonyítást is kérhet, amelynek felvételét az első fokon eljárt bíróság mellőzte.