Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

257. szám. 245 (4) A vádlott házastársa és törvényes képviselője a vádlott részére nyitva álló határidőben, a vádlott Örököse pedig az ítélet kihirdetését követő nyolc nap alatt élhet fellebbezéssel. 43. §. A fellebbező fellebbezését in­dokolhatja. Ha az ítéletet kihirdetés útján közölték, a fellebbezés indokolá­sát a kihirdetést követő nyolc nap alatt kell előterjeszteni. A fellebbezésre jogo­sultnak a fellebbezés kapcsán előter­jesztett kérelmére az ítéletet részére kézbesíteni kell ; ebben az esetben a fellebbező fellebbezésének indokolá­sát a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt terjesztheti elő. Ha az ítéletet nem kihirdetés, hanem kézbesítés útján köz­lik, a fellebbezés indokolását a fellebbe­zéssel együtt kell előterjeszteni. 44. §. (1) Az első fokon eljárt bíró­ság elutasítja az olyan fellebbezést, amelyet a 37. § (2) bekezdése kizár. (2) A fellebbezést elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. 45. §. A fellebbezésről — ha azt nem az ítélet kihirdetésekor jelentették be — a bíróság az ellenfélét értesíti. Az ellenfél a fellebbezésre az iratok fel­terjesztéséig az első fokon eljárt bíró­ságnál, az iratok felterjesztése után pe­dig a fellebbezési bíróságnál észrevéte­leket terjeszthet elő. 46. §. (1) A fellebbező fellebbezését a másodfokú ítélet hozása céljából tartott zárt ülés megkezdéséig vissza­vonhatja. (2) A vádlott javára más által beje­lentett fellebbezés csak a vádlott bele­egyezésével vonható vissza. A vádlott a házastárs által bejelentett fellebbe­zést visszavonhatja. A visszavont fel­lebbezést a fellebezési határidő eltelte előtt sem lehet újból előterjeszteni. 47. §. Ha az összes fellebbezéseket visszavonták, az ítélet hivatalból figye­lembeveendő .. körülmény alapján sem bírálható felül. Ilyen esetben a felleb­bezési bíróság az iratokat felülbírálás nélkül visszaküldi az elsőfokon eljárt bírósághoz. 48. §. (1) Ha a fellebbezésre és a fel­lebbezés mdokolására megszabott ha­tár dő valamennyi jogosultra nézve lejárt, az első fokon eljárt bíróság az iratokat a fellebbezésekkel és indokolá­saikkal együtt — a (s) bekezdés esetét kivéve — a fellebbezési bírósághoz ter­jeszti fel. (2) Ha a fellebbezést olya eljárási okra alapították, amelyről az iratok nem nyújtanak kellő felvilágosítást, az elsőfokon eljárt bíróság arra nézve a felterjesztésben nyilatkozik. (3) Ha az ítélet ellen kizárólag a köz­vádló élt — mégpedig a vádlott ter­hére — fellebbezéssel, vagy ha a többi fellebbezést viszavonták, az iratokat a fellebbezési bíróság mellett működő vádhatóságnak kell megküldeni. Ha az utóbbi a fellebbezést fenntartja, erről a fellebbezési bíróságot az iratok át­tétele mellett értesíti, ha pedig a fel­lebbezést visszavonja, az iratokat visz­szaküldi az elsőfokon eljárt bírósághoz és erről — amennyiben az iratokat a fellebbezési bíróság tett át hozzá — a fellebbezési bíróságot is értesíti. 49. §. (1) A fellebbezési bíróság a fel­lebbezést tanácsülésben vagy tárgya­láson intézi el. (2) Előadóként a fellebbezési bíróság ítélőbíráinak egyike jár el. 50. §. (1) A tanácsülést, illetőleg a fellebbezési tárgyalást a tanács elnöke készíti elő. (2) Ennek keretében a tanács elnöke a) felhívja a fellebbezőt fellebbezésé­nek három nap alatt való kiegészíté­sére, ha sem a fellebbezésből, sem az ügy egyéb adatai alapján nem lehet megállapítani, hogy a fellebbező az elsőfokú bíróság eljárását, illetőleg íté­letét miért tartja sérelmesnek; b) a szükséghez képest intézkedik az iratok kiegészítése, új iratok beszer­zése, a vádhatósághoz áttétel vagy a megfelelő felvilágosításnak az elsőfokú bíróságtól való megszerzése iránt. (3) Ha a (2) bekezdésben említett in­tézkedésre nincs szükség vagy az a) pontban megszabott határidő lejárt, a v

Next

/
Oldalképek
Tartalom