Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-257 • Törvényjavaslat a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbviteli egyszerűsítéséről

257. szám. 243 32. §. Az 1930: XXXIV. te. 107. §-ában foglalt rendelkezések alkalma­zásának akkor van helye, ha az elj aras tárgya a járásbírósági büntetőtanács hatáskörébe tartozó bűntett vagy olyan vétség, amely nem magán vádra üldö­zendő. 33. §. (i) Az 1930: XXXIV. te. 121. §-a első bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép. (2) A járásbirósági büntetőtanács elnöke büntetőparanesot bocsát ki, ha pénzbüntetés a lkalmazása mutatko­zik megfelelőnek olyan vétség vagy ki­hágás miatt, amelynek elbírálása a já­rásbírósági büntető tanács hatáskörébe tartozik. 34. §. (1) Nyomozólevél kibocsátá­sának, személyleírás-körözésnek, előze­tes letartóztatásnak, vizsgálati fogság­y nak és az utóbbiak megszüntetésének a törvényszéki eljárás szabályai szerint van helye ; a kihágás miatt elrendelt előzetes letartóztatás legfeljebb negy­vennyolc óráig tarthat. Az előzetes le­tartóztatásnak és a vizsgálati fogság­nak a kiszabott büntetésbe beszámítása tekintetében a Btk. 94. S -a. es az azt, kiegészítő rendelkezések irányadók. (2) A Bp. 536., 537. és 538. §-a hatá­lyát veszti. *, 35. §. (1) A Bp. 542. §-a akként mó­dosíttatik, hogy a védő elmaradásának, megbetegedésének vagy eltávozásának esetén a Bp. 302. §-ának negyedik és ötödik bekezdését a járásbírósági bün­tetőtanács előtt folyó eljárásban is al­kalmazni kell. (2) Tárgyalási jegyzőkönyv készítése tekintetében a törvényszéki eljárás sza­bályait kell megfelelően alkalmazni. (3) A Bp. 542. §-ának utolsó és 544. §-ának második bekezdése hatályát veszti. IV. FEJEZET. PERORVOSLATOK. 1» Szervezeti rendelkezések. 36. §. (1) Mind a Kúrián, mind az ítélőtáblán szervezett fellebbezési ta­nács öt tagból áll : elnöke és két tagja a fellebbezési bíróság ítélőbírája, ül­nökeit pedig a (2) bekezdésben említett jegyzékbe felvett személyek közül a fellebbezési bíróság elnöke húsz tárgya­lási napra kisorsolja, ^anácsonkint két ülnököt és egy pótülnököt kell kisor­solni ; az ülnök (pótülnök) a szükséghez képest bármelyik tanácsban eljárhat. A 2. § (2) bekezdése a fellebbezési ta­nács ülnökei (pótülnökei) tekintetében is irányadó. (2) A kormány által rendelettel kije­lölendő szervezetek a 4. § rendelkezései­nek megfelelő alkalmazásával külön jegyzéket állítanak össze a fellebbezési bíróság területén lakó azokról a tag­jaikról, akiket a fellebbezési bírósági ülnöki tisztség ellátására alkalmasnak tartanak. A külön jegyzékbe csak olyan személy vehető fel, aki a 4. §-ban fog­lalt kellékeknek megfelel és harminc­ötödik életévét betöltötte. (3) Az 5—8. §-ok rendelkezéseit a fellebbezési bírósági ülnökökre meg­felelően alkalmazni kell, még pedig akként, hogy a bíróság elnökének a 6. § (1) bekezdése alapján hozott, az ül­nököt pénzbírság fizetésére kötelező határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. 2. Fellebbezés ítélet ellen. 37. §. (1) Mind a törvényszéki, mind a járásbírósági büntetőtanács ítélete ellene a (2) bekezdésben foglalt kivé­tellel — fellebbezésnek van helye. (2) Nincs helye fellebbezésnek, ha az ítélet a vádlottat kizárólag olyan bűn­cselekményben mondja ki bűnösnek, amely a vád szerint is a járásbírósági büntető tanács vagy a rendőri büntető­bíróság hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a büntetés háromszáz forintot meg nem haladó pénzbüntetés, a bíró­ság mellékbüntetést nem alkalmazott és a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesítést mondott ki. 31*

Next

/
Oldalképek
Tartalom