Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.
1947-247 • Törvényjavaslat a községi vállalatról
è47. szám. 207 A 19. § a községi vállalat vezetőit terhelő felelősség mértékét szabja meg s ebben érvényesíteni kívánja azt a fokozott gondosságot, amelyet a nép államának öntudatos dolgozói a közületi vállalatok gazdálkodásában követni kívánnak. A 20. § a nemzeti vállalathoz hasonlóan külön jogszabályra tartja fenn a községi vállalat gazdálkodásának ellenőrzésére szolgáló szervezet megteremtését. A 21. és 22. § a nemzeti vállalatok egyesüléséhez hasonlóan szabályozza à községi vállalatok egyesülését. a 23—31. §-ok pedig ugyanilyen értelemben rendezik a községi vállalat feloszlását. A 32. § a már működő önkormányzati vállalatoknak községi vállalattá átalakítására ad lehetőséget. A 33. § a korlátlan felelősség elvének eljárásjogi következményét vonja le, egyben a kétszeri pereskedés elkerülése céljából a községi vállalat ellen hozott ítélet jogerejét kiterjeszti az önkormányzatra is. A 34. § a nemzeti vállalathoz hasonlóan a községi vállalatot is felmenti az ipar jogosítvány kényszere alól. A 35. § a községi vállalat cégjegyzékéről rendelkezik. A 36. § szabályozza azt a kérdést, hogy a községi vállalattal kapcsolatos önkormányzati tennivalókat az önkormányzat szervezetében mikép kell ellátni. A szabályozás alapelve az, hogy a legfontosabb tennivalók a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület, a vállalat mindennapi működésével kapcsolatos tennivalók pedig a törvényhatóság első tisztviselője, a megyei város polgármestere, illetőleg a községi elöljáróság hatáskörébe kerülnek. A 37. és 38. § a községi vállalat működésével kapcsolatos részletkérdések szabályozására ad felhatalmazást. A 39. § gondoskodik a nemzeti vállalatról szóló törvény olyan kisebb jelen- / tőségü módosításáról, amelyet a törvény hatálybalépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok tettek szükségessé. A § (i) bekezdése lehetővé teszi a nemzeti vállalat cégéből a vállalat szervezetére utaló toldat mellőzését. Erre azért van szükség, mert egyes esetekben a »nemzeti vállalat« megjelölés nehezen illeszthető Össze a cégszöveg egyéb részeivel. A § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a törvény 13. §-ának azt a rendelkezését, amely a cégbejegyzés előtt a nemzeti vállalat nevében jogügylet létesítését megtiltja. Gyakran előfordul, hogy a vállalat működésének előkészítése céljából már a cégbejegyzés előtt szükség van bizonyos jogügyletek megkötésére (üzlethelyiség bérlete, stb.). Ezeket az ügyleteket a jövőben az alakulás alatt álló nemzeti vállalat javára, illetőleg terhére már a bejegyzés előtt meg fogják kötni. Az ügyletekért a felelősség az illetékes minisztert terheli. A § (3) bekezdése — ugyancsak gyakorlati tapasztalatok nyomán — gondoskodik arról, hogy a vezérigazgató (igazgató) kinevezése előtt a vállalat vezetésével járó tennivalók ellátására ideiglenes megbízást lehessen adni. A gyakorlatban a vezérigazgató (igazgató) személyének kiválasztása gyakran hosszabb időt vesz igénybe s ez a vállalat működésének megkezdését hátráltatja. Ezen a nehézségen kíván segíteni a javasolt rendelkezés. A javaslat 40. §-a a szükséges hatálybaléptető rendelkezést tartalmazza. Budapest, 1949. évi március hó 10. napján. Kossá István s. k. f iparügyi miniszter.
