Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-241 • Törvényjavaslat a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről

184 241. szám. mázhatok arra a forgalomra, mely ugyanazon állam kikötői között bonyolódik le. A 2. cikk kimondja, hogy a jelen Egyezmény által létesített szabályzat a Dunának arra a hajózható részére nyer alkalmazást, mely Ulmtól a Fekete-tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva a Sulinai csatornán át torkollik a tengerbe. A 3. cikk szerint a dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy szakaszaikat a tengeri hajók számára hajózható állapotban tartják és a szükséges munkálatokat elvégzik. A dunamenti államok az említett kérdésekben a Duna Bizottsággal tanácskozni fognak. Az említett államok jogosítva vannak arra, hogy határaikon belül azokat a munkálatokat, amelyek előre nem látható körülmények miatt szükségesekké vagy sürgősekké válhatnak, elvégezhessék. Ebben a kérdésben azonban a Duna Bizottsággal előzetesen tanácskozni kötelesek. A 4. cikk szerint, ha valamelyik állam a szükséges munkálatokat elvégezni nem képes, köteles ezeknek a munkálatoknak elvégzését a Duna Bizottságnak megengedni és a Duna Bizottságnak vagy annak az államnak, mely a munkálatokat elvégzi, a dunamenti államok kötelesek mindenben segítséget nyújtani. Az 5—22 cikkeket magábafoglaló ÏL Fejezet a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az 5. cikk szerint Duna Bizottság (Bizottság) létesül. Ez a Bizottság a dunamenti országok képviselőiből alakul, akként hogy abban mindegyik ország egy-egy képviselőt küld. A 6. cikk kimondja, hogy a Bizottság a saját tagjai közül választja elnökét és másodelnökét, akiknek megbízatása három évre szól. A 7. cikk szerint a Bizottság ülésszakainak időpontját és ügyrendi szabályzatát maga állapítja meg. Az első ülésszakot, az Egyezmény hatálybalépésétől számított 6. hónapon belül kell megtartani. A 8. cikk a Bizottság illetékességét állapítja meg a 2. cikk rendelkezései által körülírt Duna szakaszokon és a Bizottság feladatkörét részletezi. A 9. cikk kimondja, hogy a 8. cikkben meghatározott feladatok ellátásánál a Bizottságnak Titkárság és a dunamenti államok polgárai közül összeállított személyzetből alakított szakszervek álljanak rendelkezésre. A 10. cikk a Bizottság költségvetésére vonatkozik és kimondja, hogy a Bizottság költségvetését összes tagjainak szavazattöbbségével állítja össze. A 11. és 12. cikkek azt szabályozzák, hogy a Bizottság miként hozza határozatait. 13. cikk kimondja, hogy a Bizottság székhelye Galac. A 14. cikk szerint a Bizottság abban az államban, ahol székhelye van, jogi személyiséggel bír. A 15. cikk szerint,a Bizottság hivatalos nyelve a francia és az orosz. A 16. cikk a Bizottság részére a szerződő államokban diplomáciai mentességeket biztosít. ** A i7. cikk szerint a Bizottság tisztviselői és az illetékes hatóságok a hajózási szabályzatokat érintő bűncselekményekről egymást kölcsönösen tájékoztatják. A 18. cikk szerint a Bizottságnak saját pecsétje és lobogója van. A 19. cikk szerint a dunamenti államok a Bizottságnak és a Bizottság szerveinek a rájuk háruló feladatok ellátásánál, segítséget nyújtanak. A 20. cikk szerint a Duna alsó szakaszán felmerülő hydrotechnikai munkálatok elvégzésére Galac székhellyel folyami igazgatóság állíttatik fel. A 21. cikk szerint a Vaskapu Szakaszon Orsova és Tekia székhellyel külön Vaskapu Folyami Igazgatóság létesül, j* * .