Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-241 • Törvényjavaslat a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről

241. szám. y 183 Az Egyezményt és az ahhoz tartozó Pótjegyzőkönyvet a Magyar Köztársaság akkori Elnöke által 1948. évi július hó 26. napján adott meghatalmazás alapján a Magyar Köztársaság részéről dr. Molnár Erik nagykövet, 1948. évi augusztus hó 18-án aláírta. Az Egyezmény és az ahhoz tartozó Pót jegyzőkönyv az azt aláíró államok részéről megerősítésre szorul. Ezeknek a nemzetközi okmányoknak a Magyar Köztársaság részéről való mielőbbi megerősítése kívánatos. Az Egyezmény által létesített alapvető rend szerint ugyanis a Dunán való hajózás szabad és az összes államok polgárai, kereskedelmi hajói és árui számára nyitva áll az egyenjogúság elvének szem előtt tartásával. Másrészt azonban gondosan ügyel az Egyezmény arra is, hogy a partmenti államok szuverenitása érintetlenül maradjon és ezért kimondja, hogy a közös igazgatási kérdések intézésére az egyezmény által létesített legfőbb szerv, a Duna-Bizottság kizárólag a dunamenti államok képviselőiből alakul/ Az egyezmény ily módon kizárja a dunamenti parttal nem rendelkező nagyhatalmaknak a Dunával kapcsolatos ügyekbe való beavatkozását és az esetleges imperialista kísérletek lehetőségét. Ez a rendezés tehát lényeges javulást jelent az 1921. évi július hó 23. napján Parisban kelt és a Pótjegyzőkönyv által hatályon kívül helyezett szabályzattal szemben, amely nem állott az államok egyenjogúságának elve alapján és az első világháború' vesztes államait, köztük Magyarországot komoly hátránnyal sújtotta. Az Egyezmény és az ahhoz tartozó Pót jegyzőkönyv tehát mindenben megfelel a Magyar Köztársaság érdekeinek. Az aláíró államok közül az egyeményt eddig a Csehszlovák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság erősítette meg. Az alkotmányos szokásoknak megfelelően a megerősítő okiratnak a Magyar Köztársaság Elnöke részéről való kiállítása előtt az Egyezmény becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek tisztelettel benyújtom. A törvényjavaslat 1. §-a az Egyezménynek és az ahhoz tartozó Pótjegyzőkonyvnek az ország törvényei közé iktatása iránt rendelkezik. A 2. § az Egyezménynek és az ahhoz tartozó Pót jegyzőkönyvnek eredeti orosz és eredeti francia szövegét és azok hivatalos magyar fordítását foglalja magában. A 3. § aziránt rendelkezik, hogy az Egyezménynek és az ahhoz tartozó Pót jegyzőkönyvnek a végrehajtásáról a Minisztérium gondoskodik. A 4. § a törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az Egyezmény lényeges rendelkezései a következők : A bevezető rész felsorolja a szerződő feleket és bizonyos általános elvek kinyilatkoztatását tartalmazza. Ezekből a kinyilatkoztatásokból kitünőleg az Egyezményt a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Román Népköztársaság, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, figyelemmel a Külügyminiszterek Tanácsának 1946. évi december író 12-én kelt határozatára ama meggondolás alapján létesítették, hogy a Dunán való szabad hajózás a dunamenti országok érdekeinek és felség jogaínak megfelelően biztosítassék és hogy a Dunamenti országok egymásközötti és más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolatai szorosabbra fűzessenek. Az Egyezmény öt fejezetre és 47 cikkre oszlik. Az 1—-4 cikkeket magábafoglaló első fejezet az általános rendelkezéseket tartalmazza. Az 1. cikk értelmében a Dunán való hajózás szabad és valamennyi állam állampolgárai, kereskedelmi hajói és árui számára nyitva áll, a kikötői ille, tékek és hajózási díjak, valamint a kereskedelmi hajózás feltételei tekintetében az egyenjogúság elvének szem előtt tartásával, A fenti rendelkezések nem alkal-