Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.

1947-238 • Törvényjavaslat a hitbizományok megszüntetéséről

138 238. szám. is. A szolgálati viszonyból és a nyugdíjigényből eredő követelések, valamint a baleseti kártérítési igények tekintetében az állam felelőssége független attól, hogy a kötelezettség a törvény hatálybalépését megelőzően milyen időpontban keletkezett. A vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy helyreállításából eredő egyéb kötelezettségekért azonban az állam esak annyiban felelős, amennyiben a kötelezettség az 1948. évi június hó 30. napja után jött létre. Az ekként megállapított felelősség azonban kettős korlátozás alatt áll. Nevezetesen : semmiesetre sem felel az állam az illető vagyontárgy értékét meghaladó összeg erejéig, de felelőssége az illető vagyontárgy értékén belül is csak annyiban áll fenn, amennyiben a kötelezettség vállalása valóban szükséges volt és a vagyontárgy értékével arányban állott. A szabályozásnak ez a módja egyfelől biztosítja az állami tulajdonba jutó vagyontárggyal kapcsolatban okszerűen és gazdaságosan létrejött kötelezettségek teljesítését, különösen a szociális szempontból méltánylandó igények kielégítését, másfelől azonban biztosítékot nyújt esetleges visszaélések, vagy a törvény célját kijátszó üzelmek ellen. ' Jug a javaslatnak most tárgyalt 5. §~a a kötelezettségek sorsát az állammal szemben rendezi, addig a 6. § azt a kérdést szabályozza, hogy az állami tulajdonba kerülő vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettségek a hitbizományi birtokossal szemben érvényesíthetők-e vagy sem. A 6. § (i) bekezdése önként értetődően mentesíti a hitbizományi birtokost azon kötelezettségek alól, amelyek a 2. § értelmében az államra átszálló vagyontárgyakkal kapcsolatban keletkeztek. A 6. § (2) bekezdése viszont lehetővé teszi a hitbizományi birtokosra kivetett egyszeri vagyondézsmának az állami tulajdonba kerülő vagyontárgyak értékének leszámításával történő helyesbítését. Ha a helyesbítés eredményeként a hitbizományi birtokos javára az állammal szemben követelés mutatkoznék is, a már teljesített fizetések visszakövetelésének nem lesz helye. A javaslat vonatkozó rendelkezéséhez a pénzügyminiszter úr hozzájárult. Hitbizományi ingatlanok állag ara a jelzálogjog csak kivételesen volt bekebelezhető, szabályként a jelzálogjog csak a hitbizományi haszonvételt terhelte. Minthogy a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló egyes ingatlanok az eddigi hitbizományi birtokos tulajdonába kerülnek, rendelkezni kell azoknak a jelzálogjogoknak a sorsáról is, amelyek a múltban a vagyontárgyak haszonvételére kebeleztettek be. Minthogy a szóbanforgó vagyontárgyak most már a hitbizományi birtokos egyéni tulajdonába jutnak, a javaslat 6. §-ának [sj bekezdése kimondja, hogy a szóbanforgó ingatlanok haszonvételére bejegyzett jelzálogjogokat úgy kell tekinteni, mintha eredeti rangsorukban az ingatlan állagára jegyeztettek volna be. A 7. § a hitbizományi kötöttség megszűnésével kapcsolatos intézkedéseket szabályozza. Gondoskodik a hitbizományi kötöttség feljegyzésének telekkönyvi törléséről és arról, hogy a felszabaduló ingatlanok telekkönyvében az állam, amennyiben pedig az ingatlan az eddigi hitbizományi birtokos tulajdonába jut, az utóbbi jegyeztessék be tulaj donoul. Ugyancsak gondoskodik e § az eddigi hitbizományi birtokosnak a 4. § értelmében biztosított haszonélvezeti jog telekkönyvi bejegyzéséről is. Míg az említett 7. § az ingatlanok felszabadulásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, addig a 8. § az államnak jutó hitbizományi ingók biztosításáról és átvételéről rendelkezik. Ezzel a feladattal a § a pénzügyigazgatóságot ruházza fel, amely annak teljesítésére a legalkalmasabbnak látszik. Nehogy az állam igénye a tulajdonába kerülő ingóságokkal kapcsolatban meghiusíttassék, a 8. § (2) bekezdése a szóbanforgó ingóságokkal kapcsolatos visszaélésekre ki-