Országgyűlési irományok, 1947. IV. kötet • 220-264., II-V. sz.
1947-238 • Törvényjavaslat a hitbizományok megszüntetéséről
238. szám. 137 A javaslat 2. §-a a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyon sorsát szabályozza, mégpedig akként, hogy az elvileg állami tulajdonba vétetik. A 2. § az 1948. évi július hó 27. napján fennállott leltári állapotot tekinti irányadónak, mert ezen a napon lépett hatályba a magyar köztársaság kormányának a hitbizományi vagyontárgyak zár alá vétele tárgyában kibocsátott rendelete. Az említett rendelet azonban lehetővé tette hitbizományi vagyontárgyaknak az igaz ságügyminiszter külön engedélyével való elidegenítését. Azokban az esetekben tehát, amelyekben ilyen elidegenítések történtek, az 1948. évi július hó 27. napján fennállott leltári állapot csak a szabályszerű elidegenítések figyelembevételével lesz irányadó. A javaslat 3. §-a három kivételt állapít meg az állami tulajdonbavétel alól. Nevezetesen nem kerülnek állami tulajdonba azok a mezőgazdasági ingatlanok a hozzájuk tartozó felszereléssel és a rajtuk lévő gazdasági épületekkel és lakóházakkal, amelyek a földreform során nem vétettek igénybe. A szóbanforgó ingatlanokat és gazdasági felszerelést ugyanis a demokratikus jogrend egyszer már.,elbírálta és a hitbizományi birtokost saját személyében megítélve, azok élvezetében meghagyta : indokolt tehát, hogy a hitbizományok felszámolása során az említett vagyontárgyak a hitbizományi birtokos tulajdonába jussanak. Ez a rendelkezés azonban — amint azt a (2) bekezdés félreértések elkerülése végett kifejezetten kimondja — nem érinti a földreformra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. Méltányossági szempontok teszik indokolttá, hogy a hitbizományi vagyonhoz tartozó bútorok és egyéb házi felszerelési tárgyak — amennyiben azok nem műtárgyak -- szintén az eddigi hitbizományi birtokosnak jussanak tulajdonul és ne vétessenek állami tulajdonba. ' -í; Az 1946 : II. t rvénycikk alapján Károlyi Mihály jóvátétel címén visszanyerte az ellenforradalom idején tőle elkobzott vagyon egy részét. A visszajuttatott vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak hitbizományi kötöttséggel terhelten adattak vissza Károlyi Mihálynak. Amidőn tehát a jelen javaslat értelmében a hitbizományi vagyon a kötöttség alól felszabadul és szabályként állami tulajdonba vétetik, kivételt kellett tenni az 1946 : II. törvénycikk alapján visszajuttatott vagyon tekintetében, mert ezt a magyar törvényhozás jóvátétel címén juttatta Károlyi Mihály tulajdonába. Ugyancsak méltányossági intézkedést tartalmaz a javaslat 4. §-a, midőn a hitbizományi birtokos számára, halála után pedig özvegye, illetőleg kiskorú gyermekei számára biztosítja annak a lakásnak a haszonélvezetét, amellyel a hitbizományi birtokos a hitbizományi vagyontárgyak zár alá vételének napján a hitbizományhoz tartozó házban bírt. A 4. § rendelkezése értelmében az említett haszonélvezet a hitbizományi birtokost haláláig illeti meg. Ha utána özvegyi jogra jogosult házastárs maradt, a haszonélvezeti jog az utóbbit fogja megilletni az özvegyi jog megszűnéséig, tehát az özvegy haláláig, újabb férjhezmeneteléig, illetőleg az özvegyi jogra érdemetlenné válásáig. Ha a hitbizományi birtokos halálakor nem marad utána özvegyi jogra jogosult hitvestárs, a haszonélvezeti jog a hitbizományi birtokos gyermekeire száll át és az utóbbiakat kiskorúságuk tartama alatt illeti meg. Ugyanez lesz a helyzet akkor is, ha az özvegy özvegyi jogának megszűnésekor kiskorú gyermekek vannak. A javaslat 5. §-a az állami tulajdonba vett vagyontárgyakkal kapcsolatos kötelezettségeket rendezi. Ezekért a kötelezettségekért az állam csak annyiban felelős, amennyiben a kötelezettség a vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy helyreállításából kifolyólag keletkezett, ideértve a szolgálati viszonyból és a nyugdíjigényből eredő követeléseket, valamint a baleseti kártérítési igényeket Offszáffgyűliásii iromAny. 1947—1951. rWkötet. 18
