Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-166 • Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló 1940:XXXVII. törvénycikkben foglalt kedvezmények kiterjesztéséről

166. szám. 35 alapján fel lehet tenni, hogy a jövőben nem követ el bűncselekményt. Csekély súlyú, erkölcsi szempontból menthető bűncselekménynek a megjavulás reményét nyújtó személy részéről történt elkövetése pedig egyáltalán nem teszi indokolttá, hogy az illető bírói mentesítés ellenére is kizárható legyen bizonyos foglalkozási ágak, különösen pedig egyes iparok gyakorlásából. Az említett rendelkezés tehát indokolatlan, szükségtelenül csökkenti a mentesítés gyakorlati jelentőségét és nemkívánatos ellentétekre vezet a bírói és közigazgatási álláspontok között. Éppen ezért a jelen javaslat 1. §-ának (2) bekezdése az említett rendelkezést hatályon kívül helyezi. A háborús és népellenes bűntett, úgyszintén az 1946 : VII. törvénycikkben és az azt kiegészítő és módosító jogszabályokban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben nagyobbfokú óvatosság szükséges, mint más bűntettes irányában. A T-ben biztosított törvényi, illetőleg az ott lehetővé tett bírói mentesítés tehát a szóbanforgó bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme szempontjából nem lenne veszélytelen. Minthogy azonban háborús és népellenes bűnös, illetőleg a jelzett politikai bűncselekmény elkövetője is érdemes lehet a bűncselekményéhez fűződő hátrányos következmények alól való mentesülésre, a javaslat nem kívánja ezt teljesen kizárni, hanem a kedvezményt olyan eljárásra tartja fenn, amely az eset összes körülményeinek és az elítélt egyéniségének legbehatóbb vizsgálatát teszi lehetővé. Ez nem más, mint a köztársasági elnöki kegyelem. Ezért a javaslat 2. §-a ilyen esetben a mentesítést csupán a köztársasági elnök kegyelme alapján engedi meg. A T. 4. §-ának első bekezdése tartalmazza azokat az előfeltételeket, amelyek együttes fennállásának hiányában a bíróság a hátrányos jogkövetkezményeket utólag nem szüntetheti meg. Ezek között szerepel a 3. pontban az a követelmény, hogy az elítélt a bűncselekményével okozott kárt tőle telhetően jóvátette. Minthogy azonban előfordulnak esetek, amelyekben az elítéltnek egyáltalán nem áll módjában a kár jóvátétele (pl. nagyobb értékre vonatkozó vagyon elleni bűncselekmény elkövetése teljesen szegénysorsú, nagyobb családú egyén részéről) a hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése az elítélt önhibáján kívül lehetetlenné válhatik. Ennek a sokszor méltánytalan következménynek az elhárítására törekszik a javaslat 3. §-a. A javaslat mindazonáltal nem kívánja teljesen figyelmen kívül hagyni a jóvátételre való törekvést ; ezért a mentesítés másik feltételének : az arra vaió érdemesség vizsgálatának körébe utalja annak a mérlegelését, vájjon az elítélt törekedett-e tőle telhetően a bűncselekményével okozott sérelem jóvátételére. A jóvátétel meg nem történte tehát, a javaslat értelmében, nem fogja kizárni a mentesítést és szabadabb kezet enged a bíróságnak abban a kérdésben, vájjon mutatkozott-e jóvátételi törekvés az elítélt részéről. A javaslat 3. §-a nem a Mr, hanem a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátételét emeli ki, mert nemvagyoni bűncselekmények esetében rendszerint nem kárról, hanem egyéb sérelemről van szó, amelynek jóvátételére irányuló törekvés (pl. rágalmazás esetében elégtétel szolgáltatása stb.) az érdemesség szempontjából szintén figyelembe jön. A T. 9. §-a értelmében a bíróság az utólagos mentesítés tárgyában mindig tárgyaláson határoz. Ez a rendelkezés az eljárást szükség nélkül meghosszabbítja és azzal a káros következménnyel jár, hogy ismét feleleveníti és tudatosítja a már megjavult elítélt gondolatvilágában az évekkel korábban elkövetett bűncselekmény tényét. Nyilvánvaló, hogy az eljárásnak ez a módja felesleges megaláztatást jelent, de nem alkalmas a jó útra tért elítélt jellemszilárdságának és erkölcsi öntudatának a fokozására sem. Erre való tekintettel a javaslat 4. §-a kimondja, hogy ha a kérelem a rendelkezésre álló adatok alapján, tehát a kérvényben és mellékleteiben, úgyszintén a beszerzett értesítésekben foglalt adatokra figyelemmel teljesíthetőnek 5*