Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.
1947-184 • Törvényjavaslat a kiváltságos haszonvételi jogok megszüntetéséről
184. szám. 147 tulajdonába vagy használatára átengedni. Ha a tulajdonba átengedés, illetőleg a használat feltételei tekintetében az érdekeltek megegyezni nem tudnak, azok meghatározását bármelyik fél a vásártér fekvése szerint illetékes járásbíróságtól keresettel kérheti. Ennek az eljárásnak azonban az átengedési kötelezettségre nincs halasztó hatálya. (2) Ha a község (város) az előbbi bekezdés rendelkezésén alapuló átengedésre vonatkozó kívánságát az új vásártartási engedély kiállításának napjától számított három hónap alatt, de legkésőbb az 1949. évi december hó 31. napjáig a volt jogosulttal nem közli, az utóbbi az átengedés kötelezettsége alól mentesül. (3) Ha a vásárteret, a berendezési és felszerelési tárgyakat az eddig jogosult bérleti jog alapján birtokolja, a bérleti viszonyba — kívánságára — azonos feltételek mellett a község (város) lép. A község (város) azonban a bérleti jogviszony átszállása helyett a bérlet tárgyainak tulajdonba átengedését kérheti. Ilyen esetben a tulajdonba átengedés feltételeinek megállapítására az (1) bekezdés, a község (város) átengedésre vonatkozó nyilatkozatának időpontjára nézve pedig a (2) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 4. §. A jelen törvény rendelkezései folytán megszűnő vásártartási jogért kártalanítás nem jár. Ha a megszűnő vásártartási jog haszonbérbe van adva, a jelen törvény hatálybalépésének napján a haszonbérleti jogviszony is megszűnik ; megszűnéséért kártalanítás nem jár. 5. §. (i)A jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve vásártartási jogot haszonbérbe adni nem lehet. (2) A jelen törvény hatálybalépésének napján fennálló és a 2. § értelmében hatályában fenntartott vásártartási j gra vonatkozó az a haszonbérleti szerződés, amely határozott időre köttetett, legkésőbb a szerződésben megállapított időpontban megszűnik, az a haszonbérleti szerződés pedig, amely határozatlan időre köttetett, kártalanítás nélkül legkésőbb az 1950. évi december hó 31. napján megszűnik. 6. §. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a községek (városok) részére kiadott vásártartási engedélyeket bevonhatja s helyükbe — a községet (várost) megillető összes vásárok feltüntetésével — új vásártartási engedélyt adhat ki. 7. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az az átengedésre kötelezett, aki ' a vásártérnek, továbbá a berendezési és felszerelési tárgyaknak a 3. §-ban meghatározott időben való átadását megtagadja, valamint az, aki kötelezettségének teljesítését a vásártér, berendezési és felszerelési tárgyak elidegenítése, megsemmisítése, megrongálása vagy egyébként használhatatlanná tétele által meghiusítja. II. FEJEZET. A királyi kiváltságlevélen alapuló kompié V-) jogok, valamint vámszedési jogok megszüntetése. 8. §. (1) Királyi kiváltságlevélen alapuló és az 1890: 1. te. 92. §-a alapján igazoltnak kimondott, a földtulajdonhoz fűződő vagy személyes jogon gyakorolt komp- (rév-) jog, továbbá az azzal, valamint híddal és hajóhíddal kapcsolatos vámszedési jog a jelen törvény hatálybalépésének napján megszűnik. (a) A jelen törvény hatálybalépésének napjától kezdve a komp- (rév-) jog, továbbá az azzal, valamint híddal és hajóhíddal kapcsolatos vámszedési jog — kivéve a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket — csak a közlekedésügyi miniszter engedélye alapján gyakorolható. 9. §. A 8. §-ban foglalt rendelkezések folytán megszűnő komp- (rév-) jog, valamint vámszedési jogért kártalaní19*