Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

96 177. szám. X. FEJEZET. Fogolyszöktetés. A letartóztató intézeti rend ellen irányuló bűncselekmények. A 42. §-hoz. A letartóztató intézeti személyzet egyes tagjai által a múltban ismételten elkövetett gondatlan fogolyszöktetési esetek a szóbanforgó bűncselekmények szigorúbb megbüntetését teszik indokolttá. A jelen § tehát a letartóztató intézeti személyzet tagja által elkövetett gondatlan fogolyszöktetést a Btk. 448. §-ának második bekezdésében megszabott és hat hónapig terjedhető fogházbüntetés helyett három hónaptól három évig terjedhető fogházzal sújtja. Érintetlenül marad a Btk, 448. §-ának harmadik bekezdése, amely szerint a hivatalvesztés is kimondandó. A szándékos fogolyszöktetésre a. Btk. 448. §-ának első bekezdésében megállapított, öt évig terjedhető fogházbüntetés felemelése nem látszik szükségesnek, mert ez a büntetési tétel kielégítő megtorlást tesz lehetővé. A 43. §-hoz. A letartóztató intézetek rendjében tapasztalható sajnálatos meglazulás szükségessé teszi, hogy a letartóztató intézeti alkalmazottak súlyosabb kötelességszegései kiemeltessenek a fegyelmi megtorlás köréből és büntetőjogi büntetés alá helyeztessenek. Ennek a követelménynek tesz eleget a jelen § (i) bekezdése, amely azonban nem valamennyi szándékos és súlyos kötelességszegésre terjed ki, hanem az őrzéssel vagy a felügyelettel kapcsolatos intézeti szabályok szándékos és súlyos megszegésére szorítkozik. A letartóztató intézeti alkalmazottak egyéb kötelességmulasztásai továbbra is fegyelmi úton nyernek elintézést. A § (i) bekezdése a foglyok őrzésére vagy felügyeletére vonatkozó intézeti szabályok szándékos és súlyos megszegését nyilvánítja vétséggé. A fogoly fogalmát az 1940 : XVIII. te. 2. §-a adja meg. Hogy mit kell súlyos kötelességszegés alatt érteni, ez az eset körülményeitől függ és bírói mérlegelésre tartozik. Nyilvánvaló, hogy a letartóztató intézeti alkalmazottnak a § alá eső cselekménye súlyosabb megítélést igényel, ha azt az intézeten kívül teljesítendő szolgálattal kapcsolatban követi el. Ilyen esetben ugyanis a cselekmény fokozottan veszélyes és alkalmasabb is a büntetés végrehajtásának célját szolgáló intézmények tekintélyének aláásására, mint az intézet falain belül elkövetett hasonló cselekmény. Éppen ezért a § (2) bekezdése az intézeten kívül teljesítendő szolgálattal kapcsolatos kötelességszegést — amennyiben az (1) bekezdés alá esik —-. szigorúbb büntetéssel sújtja. Ha pedig az intézeten kívül teljesítendő szolgálattal kapcsolatos kötelességszegés súlyos eredménnyel is járt, nevezetesen a fogoly annak következtében megszökött, vagy a bűnvádi eljárás, illetőleg a büntetés végrehajtásának célja egyébként meghiúsult, a büntetés három évig terjedhető börtön lesz, feltéve hogy az elkövető az eredményt előre láthatta. A bűnvádi eljárás céljának meghiúsulását jelenti pl. a bűncselekmény bizonyítását megakadályozó össze. beszélés lehetővé tétele ; a büntetés végrehajtásának célját hiusítja meg pl. az olyan bánásmód, amely meg nem engedett kedvezményeknek sorozatos és halmozott engedélyszegésével vagy. eltűrésével a büntetést komolyságától fosztja meg. Hivatali bűncselekményről lévén szó, amely az elkövető megbízhatóságát is kétségessé teszi, a (3) bekezdés a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is megszabja. A 44. §-hoz. A letartóztató- és nevelőintézeti alkalmazottak szolgálati viszonyai sok tekintetben különböznek a többi közszolgálati alkalmazott szolgálati viszonyaitól