Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

-177. szám. 07 és ezért eltérő fegyelmi szabályok megállapítását teszik indokolttá. A jelenleg hatályos fegyelmi szabályok sok tekintetben elavultak, ezért a 44. § felhatalmazást ad az igazságügyminiszternek új fegyelmi szabályok megállapítására. Az 1876 : VI. te. 43. §-a értelmében a közigazgatási bizottság jár el másodfokon, fogházfelügyelő ellen folyamatba tett fegyelmi eljárásban. Ez a rendelkezés teljesen elavult, nem felel meg az állami alkalmazottak ellen folyamatba teendő fegyelmi eljárás természetének és azt szükségtelenül késlelteti is. Éppen ezért a § második mondata a letartóztató- és nevelőintézeti alkalmazottakat fegyelmi szempontból kiveszi a közigazgatási bizottság hatásköre alól. XI. FEJEZET. A hivatali, üzleti, illetőleg üzemi titok megsértésére vonatkozó rendelkezések* A 45. §-hoz. A hivatali titoksértésre az 1940 : XVIII. te. 4. §-ában megállapított, öt évig terjedhető fogházbüntetés túl enyhe és lehetővé teszi, hogy az elkövető enyhítő körülmények esetében csekély pénzbüntetéssel szabaduljon. Ámde kétségtelen, hogy a hivatali titok megsértése számos esetben olyan súlyosan veszélyezteti a közérdeket, hogy az említett törvény alapján kiszabható büntetés nem áll arányban a bűncselekmény jelentőségével és társadalmi veszélyességével. - Elérkezett az Ideje annak, hogy a hivatali rend és fegyelem ebből a szempontból is megszüárdíttassék, ez pedig szükségessé teszi a hivatali titoknak súlyosabb büntető szankció védelme alá helyezését. Evégből a jelen § a hivatali titoksértést bűntetté nyilvánítja és főbüntetésül öt évig terjedhető börtönnel sújtja, egyebekben azonban érintetlenül hagyja az 1940 : XVIII. te. 4. §-át, mert a most említett § a hivatali titok fogalmát megfelelően tág körülírással, a közérdeket kielégítő helyességgel határozza meg. A 46. §-hoz. Az üzleti, illetőleg üzemi (gyártási) titok védelmét ezidőszerint a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. te. 21. §-a szabályozza. Ez a törvény a liberális és kapitalista termelési rend szempontjából szabja meg a büntetőjogi védelem körét, amely az azóta végbement gazdasági és társadalmi változásokhoz képest újabb megállapításra szorul. Áll ez annál is inkább, mert az ipari államosításra figyelemmel a szóbanforgó titoksértés nem az üzleti versenytárs érdeke, hanem az állam gazdasági érdeke szempontjából igényel kellő megtorlást. Az 1923 : V. te. 21. §-a az alkalmazott által elkövetett titoksértést csak abban az esetben bünteti, ha a bűncselekmény az alkalmazotti viszony fennállása alatt ment végbe. A szabályozásnak ez a módja azonban jelentős hézagot hagy fenn, mert lehetővé teszi, hogy az alkalmazott e viszonyának megszűnése után büntetőjogi következmények nélkül éljen vissza az alkalmazotti minőségben megtudott vagy reábízott titokkal. Ezen a hiányon segít a 46. § (i) bekezdése. Ugyané § (2) bekezdése viszont az üzleti, illetőleg üzemi (gyártási) titok megsértésére vonatkozó tényálladék fogalmát összhangba hozza a hivatali titok megsértését szabályozó törvényes rendelkezéssel, egyben a »jogtalanul« szó beiktatásával világosabbá teszi az »elárultak« szónak a büntetőjogban ezidőszerint is elfogadott értelmét. Ami végül a büntetési tételt illeti, a szóbanforgó bűncselekményt az 1923 : V. törvénycikk szabályként fogházzal bünteti, míg a javaslat 46. §-a azt — összhangban a hivatali titok megsértésére megállapított büntetési tétellel — öt évig terjedhető börtönnel sújtja. Országgyűlési iromány. 1947—1951. III. kötet. 13