Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.

1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról

177. szám. 95 más földjéről termék jogosulatlan leszedését, levágását vagy ellopását, amennyiben a dolog értéke 180 forintot meg nem halad. Ez az értékhatár túlmagasan, tehát az elkövetőre nézve túlkedvezoen van megállapítva. A mezei lopás ugyanis csak akkor érdemel kedvezményezett elbírálást, ha tárgya nem haladja meg a tettes pillanatnyi személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges és egy személy által elvihető mennyiséget. Nyilvánvaló azonban, hogy 180 forint értéket éppen hogy meg nem haladó mezei terméknek, tehát pl. több mázsa burgonyának stb. ellopása ezt a kedvezményes elbírálást nem teszi indokolttá. Az értékhatár leszállításánál figyelembe kell venni azt a szempontot is, hogy a szóban forgó cselekmények éppen a nagy nehézségekkel küzdő új gazdák munkájának az eredményeit hiúsíthatják meg. Indokolt tehát a javaslat 40. §-ának az a rendelkezése, amely a mezei lopás kihágásának értékhatárát 60 forintra csökkenti, vagyis a Bn. 51. §-a helyébe lépő 38. §-ban a tulajdon elleni kihágásra nézve megvont értékhatárral azonos összegben szabja meg. A javaslat előkészítése során felmerült az erdei lopás kihágási (az 1935 : IV. te. 261. §-ához képest ezidőszerint 300 forintot kitevő) értékhatárának ugyancsak 60 forintra való leszállítása is, ezt azonban a földmívelésügyi miniszter úr célszerűségi okokból ellenezte, mert kívánatosnak jelezte, hogy az erdei lopások lehetőleg ne büntető bírói, hanem továbbra is közigazgatási úton részesüljenek megtorlásban. IX. FEJEZET. A közlekedés veszélyeztetése. A 41. §-hoz. A Btk. 434. §-ában a közveszélyű cselekményre megállapított meghatározás több tekintetben kifogásolható. Ez a § elkövetési cselekményként a megrongálást szabja meg, holott a tettes által szem előtt tartott cél megrongálás, vagyis a közlekedési eszköz állagának megváltoztatása nélkül is megvalósítható. A Btk.-nek ezt a hiányát a Kúria 95. sz. teljes ülési határozata orvosolta ugyan, minthogy azonban a Btk. 434. §-a egyéb tekintetben is módosításra szorul, a megrongálás kellékének elejtése és a közérdeket jobban biztosító szabályozással való pótlása a jelen törvény keretében is megvalósítandó. Kifogásolható továbbá a Btk. 434. §-a annyiban is, amennyiben tényálladéki elemként kívánja meg a vasúton vagy a hajón levő személyek, illetőleg áruk veszélyeztetését. E szerint nem esik a 434. § alá annak cselekménye, aki nem a vasúton (hajón), hanem pl. annak közelében lévő személyeket (árukat) teszi ki veszélynek. Harmadik hiányossága a Btk. 434. §-ának a védelemben részesített közlekedési eszközök felsorolásának szűk volta. A vaspálya, gőz- vagy más hajó mellett figyelembe kell venni védett jogtárgyként a légi közlekedés biztonságát is, a vaspályával pedig azonos megítélés alá kell vonni a nem műszaki berendezésen, azaz nem előre lefektetett pályán haladó közlekedési eszközt is. E három rendbeli hibát igyekszik orvosolni a javaslat 41. §-a, amidőn a védelem körét kiterjeszti a szárazföldi, a vízi és a légi közforgalmú közlekedés minden fajára, eredményként, pedig beéri a személyekre vagy dolgokra származó veszély lyel. Figyelemmel végül a cselekmény veszélyességének jelentős fokára, a Btk. 434. §-ában megszabott öt évig terjedhető fegyházbüntetés helyett tíz évig terjedhető fegyházzal sújtja a cselekményt, ha abból súlyos baleset közvetlen veszélye következett be.