Országgyűlési irományok, 1947. III. kötet • 159-219. sz.
1947-177 • Törvényjavaslat a büntetőtörvények egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról
94 177. szám. A Kbtk. 129. §-a alá eső kihágásnak az orgazdasághoz való viszonyából következik, hogy az orgazdaság kiterjesztése arra az esetre, amelyben a megszerzett dolog csalás útján jutott birtokosa vagy bírlalója kezéhez: maga után kell, hogy vonja a Kbtk. 129. §~ában meghatározott tulajdon elleni kihágás fogalmának hasonló kiterjesztését. Ennek a követelménynek tesz eleget a javaslat 37. §-a. A Kbtk. 129. §-a csak akkor alkalmazható, ha a kihágás elkövetője által megszerzett dolog többek között lopás következtében jutott birtokosa vagy bírlalója kezéhez. Lopás alatt pedig a bírói gyakorlat a Btk. 333. §-ában meghatározott bűncselekményt érti, de nem érti lopás alatt a Kbtk. 129. §-ának alkalmazása szempontjából a lopásnak kihágássá minősített eseteit (Bn. 51. §, illetőleg a jelen törvény 38. §-a, 1894 : XII. te. 93. §, 1936 : IV. te. 258. §). Ámde nyilvánvaló, hogy az, aki olyan dolgot szerez meg — annak eredetét ismerve —, amely az említett rendelkezések értelmében kihágásként minősülő lopási cselekmény útján, tehát tulajdon elleni kihágás, mezei vagy erdei lopás kihágása útján jutott birtokosa vagy bírlalója kezéhez: szintén büntetést érdemel. Cselekményét tehát a javaslat 37. §-ának (2) bekezdése a Kbtk. 129. §-a alá vonja. Az ilyen értele'mben kiegészített Kbtk. 129. §-a a jövőben tehát két éltérő természetű cselekménytipust fog felölelni. Egyfelől magába fogja foglalni a bűntett vagy vétség útján birtokosa vagy bírlalója kezéhez került dolog megszerzését vagy elidegenítésére való közreműködést, feltéve, hogy a megszerző vagy az elidegenítésre közreműködő személy a dolog eredetét gyaníthatta. Másfelől ki fog terjedni annak a cselekményére, aki olyan dolgot szerez meg vagy olyan dolog elidegenítésére működik közre vagyoni haszon végett, amelyről tudja, hogy az tulajdon elleni kihágás, mezei vagy erdei kihágása útján jutott birtokosához vagy bírlalójához. A 38. §-hoz. A Bn. 51. §-a enyhébb elbírálás alá vonja 30 forint értéket felül nem haladó élelmi vagy élvezeti cikk, tüzelőszer vagy életszükségleti tárgy ellopását, elsjkkasztását vagy jogtalan elsajátítását, amennyiben ezeket a vétségi cselekményeket — bűntetté minősítő körülmény hiányában — kihágássá nyilvánítja. A javaslat 38. §~a a 30 forintos kedvezményes értékhatárt 60 forintra emeli fel, figyelemmel a javak • árviszonyaiban a Bn. megalkotása óta bekövetkezett eltolódásokra és kiterjeszti a Bn. 51. §-ában foglalt enyhébb elbírálást a ruházati cikk ellopására, elsikkasztására vagy jogtalan elsajátítására is. Alig szorul ugyanis indokolásra, hogy aki pl. egy 50 forintnál csekélyebb értékű, bár életszükségleti tárgynak nem tekinthető ruhadarabot lop el, nem érdemel szigorúbb elbírálást, mint az, aki hasonló értékű szeszesitalt vagy dohányt lop. A 39. §-hoz. A 38. § ismertetett rendelkezései enyhítést jelentenek á Bn. 51. §-ához képest. Szigorítást jelent viszont a javaslat 39. §-a, annyiban, amennyiben a posta vagy a közforgalmit közlekedési vállalat szállítóeszközén szállított avagy az említett vállalatok pályaudvarán, üzeméhez tartozó egyéb helyiségben vagy területén elhelyezett tárgy ellopását, elsikkasztását és jogtalan elsajátítását kivonja a 38, §-ban biztosított enyhébb elbírálás alól és büntetti, illetőleg vétségi megítélésre bocsátja. E szigorítás a 28. §-nál elmondottakban leli indokát. A 40. §-hoz. • Az 1894 : XII. te. 93. §-a kihágássá minősíti többek között gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről történt ellojpását,