Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-123 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
îâa. szám. Bí nincsen, a szövetkezetet jogilag létezőnek kell tekinteni és megvan a lehetősége annak, hogy a szövetkezet cégével visszaéljenek. Szövetkezetpolitikai szempontból tehát rendkívül fontos ezeknek az üres kereteknek jogi megszüntetése. Hasonló nehézségek mutatkoznak olyan esetekben is, amikór az álszövetkezetek feloszlatása céljából alakult választottbíróság a szövetkezet feloszlatását rendeli el. Nem egy esetben ugyanis a* szövetkezetnek vagyona nincs s igazgatósága a felszámolási eljárás lefolytatása iránt nem intézkedik. Szükség van olyan jogszabályra, amely à szövetkezeteknek mielőbbi jogi megszüntetését ilyen esetekben is lehetővé teszi. Ezt a célt szolgálják a 14. §-ban foglalt rendelkezések. 15. §-koz. Szövetkezeti jogunk szerint nincs akadálya annak, hogy ha a szövetkezet feloszlását határozná el, utóbb a felszámolási eljárás sorám működésének újra való megkezdését mondja ki. Az álszö vetkezetek megszüntetésére irányuló eljárás során nem egy esetben mellőztem a választott bírói eljárás megindítását, mert a szövetkezetek bejelentették, hogy f eloszlanak. Minthogy — az előadottak szerint — meg van a lehetősége a feloszlást kimondó szövetkezet működésének újból való megkezdésére, az ennek folytán elkövethető visszaélések meggátlása céljából a javaslat 15. §-a úgy rendelkezik, ha a szövetkezet feloszlását határozza el és működését újra meg akarja kezdeni, a közgyűlési határozat érvényességéhez a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Természetesen a jóváhagyás megadásánál kizárólag az a szempont jöhet figyelembe, hogy a működés folytatásának felvétele nem-e azt célozza, hogy a szövetkezet eddigi álszövetkezeti jellegét tovább is megtartsa. 16. és 17. §-hoz. ASzt. 133. §-ának (?) bekezdése úgy rendelkezik, hogy országos jellegű szövetkezeti központok ügykörébe tartozó minden feladat kizárólag a MOSzK ügykörébe tartozik. Nem tartozik a MOSzK ügykörébe a hitelszövetkezetek központi feladatainak ellátása. A kisipari szövetkezetek központi feladatait eddig az IOKSz látta el. Az IOKSz feladatköre kettős : ellátja egyfelől tagszövetkezeteinek az ipari terme léssel, értékesítéssel, illetőleg beszerzéssel, másfelől azok hitelellátásával kapcsolatos központi feladatokat. A. Sz. 181. §-ának (2) bekezdése tehát — a'Szt. 133. §-ának (2) bekezdésével összhangban j- úgy rendelkezett, hogy az IOKSz megszűnik ; feladatát a jövőben a MOSzK, illetőleg az OSzH látja el s vagyona is az említett két intézet között oszlik meg. Ilyen előzmények után elkészítettem az IOKSz megszűnésére vonatkozó kormányrendelet tervezetét. A tervezet tárgyalása során felvetődött az a gondolat, hogy nem volna-e- helyesebb megoldás, ha a kisipari szövetkezetek külön központot kapnának. Ez az ipari központ a szervezési, valamint az anyag- és hitelellátási kérdések megoldásán túl, gondoskodni tudna az ipari szövetkezeteknek a hároméves terv programmjába való bekapcsolásáról, továbbá arról is, hogy az ipari, illetőleg munkásszövetkezetek minőségi termelése az exportforgalom irányításánál az eddiginél nagyobb figyelemben részesüljön. A kérdés kielemzése érdekében az érdekeltek képviselőinek bevonásával értekezletet tartottam, amelyen az érdekelt szövetkezetek megjelent vezetői úgyszólván egyhangúan a külön központ létesítése mellett foglaltak állást. Ilyen körülmények között a Szt. 133. §-ának (2) bekezdésében, illetőleg á 181. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések módosítására, illetőleg hatályon kívül helyezésére van szükség. A javaslat 16. §-a az idevonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A részletek tekintetében az alábbiakban kívánom előadni : Az ipari központ neve Országos Kisipari Szövetkezet (az alábbiakban : OKISz Országgyűlési iromány. 1947—1951. II. kötet; 33
