Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-117 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló 115. számú törvényjavaslat tárgyában
232. 117. szám. A kérelem tárgyában a per bírósága határoz. (2) Az Urt. 86. §-ának második bekezdése hatályát veszti. A fegyelmi felelősség és eljárás. IS. §. (1) A fegyelmi büntetést a cselekmény tárgyi súlyához és a vétkesség fokához mérten az összes.körülményeknek, valamint a fegyelmi vétség következményeinek gondos mérlegelésével kell kiszabni. Az előző fegyelmi büntetéseket — különösen, ha azokat nyereségvágyból, vagy a közérdek sérelmére elkövetett fegyelmi vétség miatt szabták ki — minden esetben súlyosbító körülményként kell figyelembe venni. (2) Az Ürt. 111. §-a és a 112 §-nak a Kúria ügyvédi tanácsára, vonatkozó rendelkezése hatályát veszti. 13. §. (1) Az Ürt. 120. §-ának első bekezdése akként módosíttatik, hogy a fellebbviteli fegyelmi bíráskodást az ügyvédi kamarák országos bizottságának keretében az alábbi (2) bekezdés értelmében alakított fegyelmi fellebbviteli tanács gyakorolja. (2) A fegyelmi fellebbviteli tanács elnökből és négy tagból áll. A tanács elnökét és egy tagját az országos bizottság működésének tartamára jogtudományi, illetőleg egységes jog- és államtudományi doktori oklevéllel rendelkező szakemberek • közül az igazságügyminiszter nevezi ki, két tagját pedig működésének tartamára tagjai sorából titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel az ügyvédi kamarák országos bizottsága választja. A rendes tagok számának megfelelő számú póttagot is kell kinevezni, illetőleg választani. Az elnököt akadályoztatása esetén az igaz ságügyminiszter által kinevezettek közül a legide sebb nem akadályozott tag, illetőleg póttag helyettesíti. A fegyelmi fellebbviteli tanácsba az országos bizottságnak olyan tagja is megválasztható ? aki a 6. § (3) bekezdése alapján alakított valamely tanácsnak már tagja. A tanács határozatképességéhez az összes tagok jelenléte szükséges. A tanács nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyviteli szabályait, amennyiben a jelen törvényből más nem következik, az országos bizottság teljes ülése (6. §) állapítja meg ; az ügyviteli szabályokat jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszter a jóváhagyást változtatásoktól teheti függővé. Szükség esetén több tanácsot is lehet alakítani ; a tanácsok számát és ügybeosztását az országos bizottság elnöke állapítja * meg. 14. §. A fegyelmi fellebbviteli eljárásban a vádat az országos bizottság főügyésze vagy annak helyettese képviseli. A legfőbb államügyész jogosult a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekinteni, az eljárásban az ügyvédi kamarák országos bizottságának főügyésze mel ] ett résztvehet s a vád képviseletében ugyanaz a jogkör illeti, mint az országos bizottság főügyészét. 15. §. A fegyelmi fellebbviteli tanács tagjainak, és a vádat képviselő főügyésznek (főügyészhelyettesnek, legfőbb államügyésznek) kizárására és mellőzésére a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. törvénycikk (Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok az irányadók. A kizárás és a mellőzés tárgyában a teljes tanácsülés (6. §) határoz. 16. §. (1) Az Ürt, 121. §-a és -122. §-ának második bekezdése hatályát veszti. {*) Az Ürt. 124. íjának második bekezdése akként módosíttatik, hogy illetékeségi összeütközés esetében az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa dönt. (3) Az Ürt. 125. §-ának második és harmadik bekezdése akként módosíttatik, hogy a kamarai fegyelmi bíróság tagjainak és a kamarai ügyésznek mellőzése, valamint a bíróküldés kér*
