Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-117 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló 115. számú törvényjavaslat tárgyában

117. szám; 233 désében az ügyvédi kamarák országos bizottságánál* fegyelmi fellebbviteli tanácsa határoz. 17. §. Az Ürt. 126. §-a akként módosittatik, hogy az ügyvédi kamara önkormányzatának felfüggesztése esetében a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak az ügyvédi kamarának a fegyelmi bírósága gyakorolja, amelyet az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa kijelöl. 18. §. Az Ürt. 129. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a felügyeleti vizsgálatot teljesítő kamarai elnök, illetőleg a vizsgáló biztos köteles a terhelt ellen korábban folyamatban volt fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat beszerezni; a vizsgálatot harminc nap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt az ügyvédi kamara választmánya indokolt esetben meghosszabbíthatja. 19. §. Az Ürt. 134. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a vizsgálatot teljesítő kamarai elnök, illetőleg a vizsgáló biztos a kamarai felügyeleti vizsgálat iratait, a vizsgálat befejezésétől számított nyolc nap alatt, a vizsgálat eredményét összefoglaló kísérőirattal köteles indítványtétel végett a kamara ügyészének kiadni. A kamara ügyésze — amennyiben a bizonyítékok kiegészítésére szükség nincs — harminc nap alatt köteles a vádindítvárryt a fegyelmi bíróság elé, ha pedig a fegyelmi vétség megállapítására alapot nem lát, az erről szóló jelentést az ügyvédi kamara választmánya elé terjeszteni, és az utóbbi esetben ugyanezen határidő alatt köteles eljárásáról az államügyészséget és a terheltet értesíteni. 20. §. Az Ürt. 135. §-ának második bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a fegyelmi bíróság elnöke az ügyet az első bekezdésben említett határidő lejárta után nyolc nap alatt köteles a fegyelmi bíróság zárt ülése elé terjeszteni. 2.1. §. Az Ürt. 139. és 140. §-a akként módosittatik, hogy a kamara fegyelmi bíróságának határozata, illetőleg ítélete Országgyűlési iromány. 1947—1951, II. "kötet ellen az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsához van felfolyamodásnak;, illetőleg fellebbezésnek helye. 22. §. (i) Az Ürt. 141. §*a akként módosittatik, hogy a fellebbezés elintézése mindig tárgyaláson történik. (2) Az Ürt. 141—144. és 149. §-ában foglalt rendelkezések az ügyvédi kamarák országos bizottsága fegyelmi fellebbviteli tanácsának eljárására irányadók. (3) Az országos bizottság elnöke vitás elvi kérdés eldöntése céljából bármelyik tanács kivánságára teljes tanácsülésre hívja össze a fegyelmi fellebbviteli tanácsokat. A teljes tanácsülést ebből a célból az elnök a saját kezdeményezésére is összehívhatja. A vitás elvi kérdéssel összefüggő ügyben folyó eljárás felfüggesztése, a teljes ülés eljárása és az elvi határozat kötelező ereje tekintetében a 6. § (5) bekezdése irányadó. Felügyeleti eljárás. 23. §.Az Ürt. 151. §-ának második bekezdése akként módosittatik, hogy az ügyvédi kamara választmányának írásbeli megintést tartalmazó határozata ellen az ügyyédi kamarák orszá, gos bizottsága fegyelmi fellebbviteli tanácsához . van helye félfolyamodásnák. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 24. §. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. te. (Pp.) 116. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a*bíróság pártfogó ügyvédet csak sürgős esetben rendel ki és a kirendelésről az ügyvédi kamarát értesíti, továbbá a Pp. 117. §-ának második, harmadik és negyedik bekezdése hatályát veszti. 25. §. (1) A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. te. (Te.) 55. §-ának, valamint az egyéb jog* szabályoknak a házasság védőre vonatkozó rendelkezései — az alábbi (2) bekezdésben meghatározott alkalmazásuktól eltekintve — hatályukat vesztik. 30