Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-117 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló 115. számú törvényjavaslat tárgyában

117. szám. 231 egyenlőség esetén az az álláspont válik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott. Ha a teljes ülés jogegységi határozatot hoz, azt közölni kell az érdekelt tanácsokkal, az ügyvédi kamarákkal, a legfőbb államügyésszel és fel kell terjeszteni az igazságügy miniszterhez is. A jogegységi határozat a tanácsokra, az ügyvédi kamarákra és az ügyvédi kamarai szervekre — ideértve a fegyelmi bíróságokat is — kötelező. (s) Amennyiben az előző bekezdésekből más nem következik, az országos bizottság és a (3) bekezdés értelmében alakított tanácsok működésének részletes szabályait az országos bizottság teljes ülése állapítja meg. A szabályzatot jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az igaz ságügy miniszter a jóváhagyást változtatásoktól teheti függővé. (&) Az országos bizottság teljes ülésén, a jelen § (5) bekezdése és a 22. § (3) bekezdése értelmében tartott teljes tanácsülésén,, valamint a jelen § (3) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése értelmében alakított tanácsok ülésein résztvevő azokat az ügyvédeket, akik nem Budapesten laknak, útiköltség és napidíj illeti^meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendeletben állapítja me£. Az országos bizottság működésével feimertilő igazgatási költségek fedezéséről az ügyvédi kamarák az országos bizottságba kiküldött tagjaik számának arányában gondoskodnak. (10) Az Ürt. 37. §-a, valamint a 39. §-nak a Kúria ügyvédi tanácsára vonatkozó, rendelkezése hatályát veszti. Összeférhetetlenség. 7. §. Az Ürt. 66. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, hogy az ügyvédi kamara összeférhetetlenségi bizottságának határozata ellen az ügyvédi kamarák országos bizottságához van fellebbezésnek helye. Tiltott címhasználat. 8. §. Az*Ürt. 82. §-a azzal/egészíttetik ki, hogy az ügyvédnek tilos a névtábláján, az ügyvédi tevékenységével összefüggő levelezésében,, valamint az általa ellenjegyzett beadványokon a doktori címen és az ügyvéd megjelölésen felül más címet használnia. Ez a tilalom az üggyel összefüggő hivatali állásra utaló cím használatára nem vonatkozik. Pártfogó ügyvéd kirendelése. 9. §. (1) Az ügyvéd köteles szegénységi jogot nyert perlekedőket a bíróságok előtt díjazás nélkül képviselni. (Pártfogó ügyvéd.) (2) Pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelmet a szegénységi jog megadására irányuló kérelemmel együtt a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. te. (Pp.) 115. §-ában meghatározott bíróságoknál, a szegénységi jog megadása után pedig a per bíróságánál kell előterjeszteni. . (3) Az Urt. 84. §-a hatályát veszti. 10. §. (1) A pártfogó ügyvédet a per bírósága rendeli ki ' elsősorban azok közül az ügyvédek közül, akik az ügyvédi kamaránál a pártfogó ügyvédi és a közvédői tisztség ellátására jelentkeztek. (2) Ha abban az ügyben, amelyben a szegény jogon perlekedő felet pártfogó ügyvéd képviseli, feli eb vit eli vagy megkeresett bíróság a pártfogó ügyvéd lakóhelyén kívül tart tárgyalást, vagy foganatosít más eljárást, a pártfogó ügyvéd a félnek ezen a tárgyaláson, illetőleg eljáráson való képviseletére más ügyvéd kirendelését kérheti. A kirendelés tárgyában a fellebbviteli, illetőleg a megkeresett bíróság határoz. (3) Az Ürt. 85. §-ának első bekezdése hatályát veszti. 11. §. (1) A pártfogó ügyvéd a tiszte alól való felmentését azon az alapon is kérheti, hogy ilyen képviselettel már aránytalanul meg van terhelve.