Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-117 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről" szóló 115. számú törvényjavaslat tárgyában

230 117. szám. lam int javaslatot tehet az ügyvédeket közvetlenül érdeklő bármely ügyben, különösen az igazságszolgáltatásra és a jogalkotásra vonatkozó kérdésekben. (2) Az Urt. 35. §-ának második bekezdése hatályát veszti. 6. §. (1) Az ügyvédi kamarák országos bizottsága elnökét, elnökhelyettesét, főügyészét, főügyészbelyetteseit, főtitkárát és titkárait működésének tartamára tagjai közül maga választja. A főügyészhelyettesek és a titkárok számát az országos bizottság állapítja meg. (2) Az országos bizottság a fellebbviteli joghatóságot fegyelmi ügyekben a 13. § alapján, más ügyekben pedig az alábbi (3) bekezdés értelmében alakított öttagú tanácsokban gyakorolja. (3) A 13. § alá nem eső fellebbviteli ügyekben eljáró tanácsok elnökét és tagjait működésének tartamára az országos bizottság titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja. A tagok számának megfelelő számú póttagot is kell választani. Az országos bizottság tagja különböző ügykörben eljáró több tanács tagjává is megválasztható ; a tanácsok számát és az ügybeosztást az elnök állapítja meg. (4) Az előbbi bekezdés értelmében választott tanács határozatképességéhez az összes tagok jelenléte szükséges. A tanács nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. (5) A (3) bekezdés értelmében alakított tanácsokat az országos bizottság elnöke bármelyik tanács kívánságára vitás elvi kérdés eldöntése céljából teljes tanácsülésre hívja össze. A teljes tanácsülést ebből a célból az elnök a saját kezdeményezésére is összehívhatja. A teljes tanácsülés döntéséig az eljárást abban az ügyben, amelyben a vitás elvi kérdés felmerült, a tanács felfüggesztheti, az elnök kívánságára pedig köteles felfüggeszteni. A teljes tanácsülés elnöke az országos bizottság elnöke. A teljes tanácsülés határozatképességéhez a tanácsok tágjai és póttagjai kétharmad részének megjelenése szükséges. A teljes tanácsülés nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind a tagoknak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az az álláspont válik határozattá, amelyhez az elnök csatlakozott. Az elvi határozatokat közölni kell az ügyvédi kamarákkal és fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az elvi határozat a tanácsokra kötelező. (e) Az országos bizottság a hatáskörébe tartozó azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak sem a jelen § (3) bekezdése, sem a 13. § értelmében alakított tanácsok ügykörébe, teljes ülésben jár el. A teljes ülésen a bizottság választott tagjain felül a 13. § értelmében alakított fegyelmi fellebbviteli tanácsok kinevezett elnökei és tagjai is résztvesznek. A teljes ülést évenkint legalább egyszer össze kell hívni. Ezenfelül a teljes ülést össze kell hívni, ha azt bármelyik ügyvédi kamara vagy a jelen § (3) bekezdése, ületőleg a 13. § értelmében alakított bármelyik tanács a jogegység biztosítása végett azon az alapon kéri, hogy az ügyvédi kamarák vagy az ügyvédi kamarai szervek —, ideértve a fegyelmi bíróságokat (Urt. 119. §) is — ellentétes elvi alapon álló jogeTÖs határozatokat hoztak. Össze kell hívni a teljes ülést abban az esetben is, ha az igazságügy' miniszter vagy a legfőbb államügyész valamely elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldöntését szüksér gesnek tartja. Ugyanebből az okból a teljes ülést az elnök a saját kezdeményezésére is összehívhatja. (7) A teljes ülés elnöke az országos bizottság elnöke. A teljes ülés határozatképességéhez az előbbi bekezdés értelmében részvételre jogosult tagok kétharmad részének jelenléte. szükséges. A teljes ülés nyÜt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Mind az elnöknek, mind az előbbi bekezdés értelmében részvételre jogosult tagoknak egy szavazata van, Szavazat-