Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-116 • Törvényjavaslat az elhagyott javak kérdésének rendezéséről
116. szám. 225 (ionosa ismeretlen s.amelyik a háborús viszonyok következtében kerültek ki a tulajdonosok birtokából. Ez a jelenleg is hatályban lévő szabály bővebb indokolásra nem szorul. A 2 r §*hoz. Az (i) bekezdés a 10.490/1945. M. E. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályhoz hasonlóan a tulajdonos házastársának vagy egyenesági rokonának birtokában lévő lakásberendezési és felszerelési tárgyak, valamint a személyes használatra szolgáló ingóságok tekintetében fenntartja azt a vélelmet, hogy a házastársat illetőleg egyenesági rokont a tulajdonos meghatalmazottjának kell tekinteni, ennélfogva az ilyen javak a javaslat 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megállapított kivétellel összhangban, nem tekinthetők elhagyottnak. A 10.490/1945. M. E. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt ezt a vélelmet a javaslat csupán az olyan javak tekintetében szünteti meg, amelyek értéküknél vagy rendeltetésüknél fogva fényűzési célt szolgálnak, mert ezek tekintetében még az egyenesági rokcm vagy házastárs meghatalmazotti minősége sem tekinthető nyilvánvalóan feltételezhetőnek. Kiterjeszti viszont a javaslat —főként méltányossági okokból —- az egyenesági rokon vagy házastárs meghatalmazotti minőségének vélelmét a kisipar illetőleg a kiskereskedelem körét meg nem haladó üzemekre és üzletekre is. A 2. § (2) bekezdése a már elbírált esetekre nézve állapít meg kivitelt, amikor a fennálló helyzet méltánytalan megbolygatásának elkerülése végett kimondja, hogy a hatályos jogszabályok szerint a tulajdonosnak már birtokába adott javak nem minősíthetők újból elhagyottnak. Nem volna indokolt azonban ezt a szabályt azokra az esetekre is kiterjeszteni, amikor valakinek a javai a fennálló jogszabályok megkerülésével vagy kijátszásával adattak vissza az ő birtokába. Ezért a jogerős határozatok megváltoztatása ellen felmerülő elvi szempontok ellenére is lehetővé teszi a javaslat, hogy a jogerős határozatok bizonyos időn belül felülvizsgálhatók és megváltoztathatók legyenek abban a két esetben, amelyek az eddigi jogszabályok szerint is kizárták a visszaadást, ha tudniillik a tulajdonos háborús vagy népellenes bűnös, avagy még nem tért vissza s ennek ellenére javainak birtokbaadását elrendelték. A3. §-hoz. A3. § az 1946 : IX. te. 17. §-ának megfelelően azokra, akik katonai vagy munkaszolgálatos kötelékben az ország területét zárt alakulattal, abba beosztottként hagyták el, a kényszerhelyzet fennállásának vélelmezését rendeli, kivéve, ha eredeti lakóhelyükről már korábban önként elmenekültek. Nem alkalmazható továbbá ez a vélelem a törzstisztekre és az ennél magasabb rangú tisztekre sem, akik már a rangjuknál fogva sem hivatkozhatnak kényszerhelyzetre. A 4. §-hoz. Az (1) bekezdés a javaslat értelmében elhagyottnak tekintendő javaknak az államkincstár tulajdonába való átszállásáról ^rendelkezik. Az általános indokolásban erre vonatkozóan már előadottakhoz képest a javaslat, a javak átszállása folytán, esetleg követelhető kártalanítást is kifejezetten kizárja. A 4. § (2) bekezdése a javaslat szerint elhagyottnak nem minősülő, de a korábbi jogszabályok alapján, illetőleg a törvény hatálybalépése előtt bármiként is elhagyottá nyilvánított javak visszaadása iránt támasztható igényeld előterjesztésériek idejét és módját szabályozza. A javaslat az ilyen igények elbírálását az elhagyott javak kormánybiztosságának'felszámoló bizottságára bízza, amely az 1.800/1948. Korm. számú rendelettel elrendelt és már folyamatban lévő felszámolás, illetőleg leltározás során szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján erre a legalkalmasabbnak látszik. Arra az esetre, ha a felszámoló bizottság időközben működését befejezné, vagy utóbb egyéb okból szükségessé válnék, hogy helyette ebben a hatáskörben más hatóság vagy szerv járjon el, a § (e) bekezdése a kormánynak megfelelő felhatalmazást ad a rendeleti szabályozásra. Az igények előterjesztésének hatvan Országgyűlési iromány. 1947—1951, II. kötet, . 29 .
