Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-115 • Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

115. szám. 213 (s) Az országos bizottság teljes ülé­sén, teljes tanácsülésén, valamint a tanácsok ülésein résztvevő azokat az ügyvédeket, akik nem Budapesten lak­nak, útiköltség és napidíj illeti meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy miniszter rendeletben állapítja meg. Az országos bizottság működésével felmerülő igazgatási költ­ségek fedezéséről az ügyvédi kamarák az országos bizottságba kiküldött tag­jaik számának arányában gondoskod­nak. (9) Az Urt. 37. §-a, valamint a 39. §-nak a Kúria ügyvédi tanácsára vo­natkozó rendelkezése hatályát veszti. , Összeférhetetlenség. 7. §. Az Ürt. 66. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, bogy az ügyvédi kamara összeférhetetlenségi bizottságának határozata ellen az ügy­védi kamarák országos bizottságához van fellebbezésnek helye. Tiltott címhasználat. 8. §. Az Ürt. 82. §-a azzal egészít­tetik ki, hogy az ügyvédnek tilos a névtábláján, az ügyvédi tevékenységé­vel összefüggő levelezésében, valamint az általa ellenjegyzett beadványokon korábbi ítélőbírói, államügyészi, vagy más közhivatali állására utaló címet használnia. Pártfogó ügyvéd kirendelése. 9. §. (1) Az ügyvéd köteles szegény­ségi jogot nyert perlekedőket a bíró­ságok előtt díjazás nélkül képviselni, (Pártfogó ügyvéd.) (2) Pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelmet a szegénységi jog megadására irányuló kérelemmel együtt a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. te. (Pp.) 115. §-ában meghatározott bíróságoknál, a szegénységi jog meg- ( adása után pedig a per bírós'gánál kell - előterjeszteni. (3) Az Urt. 84. §-a hatályát veszti. 10. §. (1) A pártfogó ügyvédet a per bírósága rendeli ki elsősorban azok közül az ügyvédek közül, akik az ügy­védi kamaránál a pártfogó ügyvédi és ' a közvédői tisztség ellátására jelent­keztek. (2) Ha abban az ügyben, amelyben a szegényjogon perlekedő felet párt­fogó ügyvéd képviseli, fellebviteli vagy megkeresett bíróság a pártfogó ügy­véd lakóhelyén kívül tart tárgyalást, vagy foganatosít más eljárást, a párt­fogó ügyvéd a félnek ezen a tárgyalá­son, illetőleg eljáráson való képvisele­tére más ügyvéd kirendelését kérheti. A kirendelés tárgyában a fellebbviteli, illetőleg a megkeresett bíróság határoz. (3) Az Ürt. 85. §-ának első bekez­dése hatályát veszti. 11. §. (1) A pártfogó ügyvéd a tiszte alól való felmentését azon a£ alapon is kérheti, hogy ilyen képviselettel már aránytalanul meg van terhelve. A kérelem tárgyában a per bírósága határoz. (2) Az Ürt. 86. §-ának második be­kezdése hatályát veszti. A fegyelmi felelősség és eljárás. 12. §. (1) A fegyelmi büntetést a cselekmény tárgyi súlyához és a vét­kesség fokához mérten az összes körül­ményeknek, valamint a fegyelmi vétség következményeinek gondos mérlege­lésével kell kiszabni. Az előző fegyelmi büntetéseket — különösen ha azokat nyereségvágyból, vagy a közérdek sé­relmére elkövetett fegyelmi vétség miatt szabták ki — minden esetben súlyosbító körülményként kell figye­lembe venni. (2) Az Ürt. 111. §-a és a. 112 §-nak a Kúria ügyvédi tanácsára vonatkozó rendelkezése hatályát veszti. 13. g. (1) Az Ürt. 120. §-ának első bekezdése akként módosít tátik, hogy a fellebviteli bíráskodást az ügyvédi kamarák országos bizottságának kere­tében alakult fegyelmi fellebviteli ta­nács gyakorolja. (2) A fegyelmi feljebbviteli tanácsok megalakítására, számára, ügybeosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom