Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-115 • Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
214 115. szám. tására a 6. § (2) bekezdése, eljárására pedig az alábbi 14,, 15., 22. §-okban foglalt kiegészítésekkel a 6. § ( 3 ) —( 7 ) bekezdése irányadó. 14. §. A fegyelmi fellebbviteli eljárásban a vádat az országos bizottság főügyésze vagy annak helyettese képviseli. A legfőbb államügyész jogosult a fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat megtekinteni, az eljárásban az ügyvédi kamarák országos bizottságának főügyésze me^ett résztvehet s a vád képviseletében ugyanaz a jogkör illeti, mint az országos bizottság főügyészét. 15. §. A fegyelmi fellebbviteli tanács tagjainak és a vádat képviselő főügyésznek (főügyészhelyettesnek, legfőbb államügyésznek) kizárására és mellőzésére a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. törvénycikk (Bp.) és az azt módosító és kiegészítő jogszabályok az irányadók. A kizárás és a mellőzés tárgyában a teljes tanácsülés (6. §) határoz. 16. §. (1) Az Urt, 121. §-a es 122. §-ának második bekezdése / hatályát veszti. (t) Az Urt. 124. §-ának második bekezdése akként módosíttatik, hogy ületékeségi összeütközés esetében az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa dönt. (3) Az Ürt. 125. §-ának második és harmadik bekezdése akként módosíttatik, hogy a kamarai fegyelmi bíróság tagjainak és a kamarai ügyésznek mellőzése, valamint a bíróküldés kérdésében az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa határoz. 17. §. Az Ürt. 126. §-a akként módosíttatik, hogy az ügyvédi kamara önkormányzatának felfüggesztése esetében a fegyelmi bíráskodást elsőfokon annak az ügyvédi kamarának a fegyelmi bírósága gyakorolja, amelyet az ügyvédi kamarák országos Tbizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa Jdjelpl. 18. §. Az Ürt. 129. §-á azzal egészíttetik ki, hogy a felügyeleti vizsgálatot teljesítő kamarai elnök, illetőleg a vizsgáló biztos köteles a terhelt ellen korábban folyamatban volt fegyelmi eljárásra vonatkozó iratokat beszerezni; a vizsgálatot harminc nap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt az ügy-, védi kamara választmánya indokolt esetben meghosszabbbíthatja. 19. .§. Az Ürt. 134. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a vizsgálatot teljesítő kamarai elnök, illetőleg a vizsgáló biztos a kamarai felügyeleti vizsgálat iratait, a vizsgálat befejezésétől számított nyolc nap alatt, a vizsgálat eredményét összefoglaló kísérőirattal köteles indítványtétel végett a kamara ügyészének kiadni. A kamara ügyésze — amennyiben a bizonyítékok kiegészítésére szükség nincs — harminc nap alatt köteles a vádindítványt a fegyelmi bíróság elé, ha pedig a fegyelmi vétség megállapítására alapot nem lát, az erről szóló jelentést az ügyvédi kamara választmánya elé terjeszteni, és az utóbbi esetben ugyanezen határidő alatt köteles eljárásáról az államügyészséget és a terheltet értesíteni. "20. §. Az Ürt. 135. §-ának második bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a fegyelmi bíróság elnöke az ügyet az első bekezdésben említett határidő lejárta után nyolc nap alatt köteles a fegyelmi bíróság zárt ülése elé terjeszteni. 21. §. Az Ürt. 139. és 140. §-a akként módosíttatik, hogy a kamara fegyelmi bíróságának határozata, illetőleg ítélete ellen az ügyvédi kamarák országos bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsához van felfolyamodásnak, illetőleg fellebbezésnek helye. 22. §. (1) Az Ürt. 141. §-a akként módosíttatik, hogy a fellebbezés elintézésé mindig tárgyaláson történik. (2) Az Urt. 141—144. és Í49. §-ában foglalt rendelkezések az ügyvédi kamarák országos bizottsága fegyelmi fellebbviteli tanácsának eljárására irányadók,
