Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-115 • Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

212 US. szám, tesét, főügyészét, főügyész helyetteseit, főtitkárát és titkárait műköaésének tar­tamára tagjai közül maga választja. A főügyész helyettesek és a titkárok szá­mát az országos bizottság állapítja meg. (2) Az országos bizottság a feJleb­viteli joghatóságot minden ügyben öt tagból álló tanácsban gyakorolja. A tanácsok elnökét és tagjait működé­sének tartamára az országos bizottság titkos szavazással, egyszerű szótöbb­séggel választja. A tagok számának megfelelő számú póttagot is kell vá-' lasztani. Az országos bizottság tagjai több, eltérő ügykörben eljáró tanács tagjaivá is megválaszthatok ; a ta­nácsok számát és az ügybeosztást az elnök állapítja meg. (3) Az előbbi bekezdés értelmében választott tanács határozatképességé­hez az összes tagok jelenléte szükséges. A tanács nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) A (2) bekezdés alapján alakított tanácsokat — éspedig külön a fegyelmi ügyekben és külön az igazgatási ügyek­ben eljáró tanácsokat — az orszá­gos bizottság elnöke bármelyik ta­nács kívánságára vitás elvi kérdés el­döntése céljából teljes tanácsülésre hívja össze. A teljes tanácsülést ebből a célból az elnök a saját kezdeménye-, zésére is összehívhatja. A teljes ta­nácsülés döntéséig az eljárást abban az ügyben, amelyben a vitás elvi kérdés felmerült, a tanács felfüggeszt­heti, az elnök kívánságára pedig köte­les felfüggeszteni. A teljes tanácsülés elnöke az országos bizottság elnöke, A teljes tanácsülés határozatképessé­géhez a tanácsok tagjai és póttagjai kétharmad részéhek megjelenése szük­séges. A teljes tanácsülés nyilt Szava­zással, egyszerű szótöbbséggel hatá­roz. Mind az elnöknek, mind a tagok­nak egy szavazati joga van. Szavazat­egyenlőség esetén az az álláspont válik határozattá, amelyhez az elnök csat­lakozott. Az elvi határozatokat kö­zölni kell az ügyvédi kamarákkal és fel kell terjeszteni az igazságügy mi­niszterhez. Az elvi határozat a taná­csokra kötelező. (s) Az országos bizottság a hatás­körébe tartozó azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdés értelmében alakított tanácsok ügy­körébe, teljes ülésben jár el. A teljes ülést évenként legalább egyszer össze kell hívni. Ezenfelül a teljes ülést össze kell hívni, ha azt bármelyik ügy* védi kamara, vagy a (2) bekezdés értel­mében alakított bármelyik tanács a jogegység biztosítása végett azon az alapon kéri, hogy az ügyvédi kamarák (ügyvédi kamarai szervek), vagy a (2) bekezdés alapján alakított tanácsok ellentétes elvi alapon álló jogerős hatá­rozatokat hoztak, össze kell hívni a teljes ülést abban az esettjén is, ha az igazságügy miniszter vagy a legfőbb államügyész valamely elvi kérdésnek jogegységi határozattal való eldönté­sét szükségesnek tartja. Ugyanebből az okból a teljes ülést az elnök a saját kezdeményezésére is Összehívhatja. («') A teljes ülés elnöke az országos bizottság elnöke. A teljes ülés hatá­rozatképességéhez a tagok kétharmad részének jelenléte szükséges. A teljes ülés nyilt szavazással, egyszerű szó­többséggel határoz. A szavazati jogra és a szavazategyenlőség esetére a (4) bekezdés megfelelő rendelkezése irány­adó. Ha a teljes ülés jogegységi hatá­rozatot hoz, azt közölni kell az érdekelt tanácsokkal, az ügyvédi kamarákkal, a legfőbb államügyésszel és fel kell terjeszteni az igazságügy miniszterhez 'is. A jogegységi határozat a tanácsokra és az ügyvédi kamarákra (ügyvédi kamarai szervekre) kötelező. (7) Amennyiben az előző bekezdések­ből, valamint a 14., 15. és 22. fokból más nem következik, az- országos bi­zottság és a tanácsok működésének részletes szabályait az országos bizott­ság teljes ülése állapítja meg. A sza­bályzatot jóváhagyás végett fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez. Az igazságügyminiszter a-jóváhagyást változtatásoktól teheti függővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom