Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-114 • Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

208 ÍÍ4.szarri. arányú előállításával is foglalkozik és így a tevékenységében a kereskedői elenl az általánosnál nagyobb méreteket ölt. A javaslat a helyzetre figyelemmel csak annyiban kíván eltérni a fennálló jog ismertetett szabályaitól, hogy a gyógyszerésznek, amennyiben azt a saját érdekében szükségesnek látja, lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy a céget Önként bejegyeztesse és ezzel teljesjogú kereskedővé váljék. Ez a rendelkezés annyit jelent, hogy a cégbejegyzési kérelmet előterjesztő gyógyszerésznek az esetében a cégbíróság nem fogja a kereskedelmi törvény 5. §-a alapján azt vizsgálni, hogy vájjon a gyógyszerész üzlete a kisipar körét meghaladja-e és következésképpen csakugyan nem tartozik-e a be nem jegyezhető, úgynevezett kiskereskedőknek a körébe, hanem a gyógyszerésznek minden körülmények között joga lesz arra, hogy magit kereskedőként bejegyeztesse. A 39. §-hoz. A közegészségügyi igazgatás az utóbbi években mindig fokozottabb és fokozottabb követelményekkel lépett fel a gyógyszertárakkal szemben. A vonatkozó szabályok olyan berendezés és felszerelés beszerzését és fenntartását írják elő, amelyek birtokában a gyógyszerészek a gyógyszereket mindenkor a legtökéletesebben tudják elkészíteni. Ugyanakkor a gyógyszerek (főleg a gyógyszerkülön^ legességek) száma is rendkívüli mértékben megnövekedett, tehát a gyógyszerész arra kényszerült, hogy a réginél sokkal nagyobb áruraktárt tartson készenlétben. E mellett az állam, illetőleg a dolgozók érdekét szolgáló társadalombiztosítási intézetek is jelentősen igénybeveszik a gyógyszertárak anyagi erejét. így a közgyógyszer ellátás, valamint a betegségi biztosító intézetek — mivel nem esetről esetre készpénzzel fizetnek — állandóan nagyobb összeggel tartoznak a gyógyszertáraknak, ami egyébként elkerülhetetlen, mert a gyógyszer kiszolgáltatástól a számla kifizetéséig már csak az adminisztrációs tennivalók elvégzése miatt is mindenkor hosszabb idő telik el. Szükségesnek mutatkozik tehát a gyógyszerészi hitel biztosítása. Ezért a jelen § felhatalmazza a köztársaság kormányát, hogy a gyógyszertárak hiteltörzskönyvének vezetését, továbbá a gyógyszertáraknak jelzálogjoggal való terhelését, valamint a gyógyszertárra elrendelt végrehajtás foganatosítását rendelettel szabályozza. A 40. §-hoz. Bár a gyógyszerek megbízhatóságát elsősorban nem a büntető rendelkezések szigorúsága biztosítja, a gyógyszerek megbízhatóságához és pontos kiszolgáltatásához fűződő érdekekre tekintettel a jelen § két hónapig terjedhető elzárás büntetést állapít meg arra az esetre, ha a gyógyszerész a gyógyszerárszabásra és a gyógyszerek kiszolgáltatására, valamint a gyógyszertárak vezetésére a jelen törvényben megállapított rendelkezéseket megszegi vagy kijátsza. Ugyancsak két hónapig terjedhető elzárás büntetést állapít meg a jelen § arra az esetre is, amikor az orvos, illetőleg^ az állatorvos által rendelt gyógyszert a rendeléstől annyira eltérően szolgáltatják ki, hogy ezáltal a gyógyszer hatása kérdésessé válik. Ez az eset akkor következik be, amikor a gyógyszerből valamely gyógyhatású alkotórész kisebb-nagyobb hányadban hiányzik, de mindenesetre oly részben, hogy ez a hiány már a gyógyszer hatását érinti. Az elzárást, azaz a szigorú büntetést tehát arra az esetre kell korlátozni, amikor gyógyhatású alkotórész a fentebb említett mértékben hiányzik ; nem volna ugyanis indokolt ilyen szigorú büntetéssel sújtani azokat az eseteket, amikor közömbös anyagok vannak a rendeléstől eltérő mennyiségben a gyógyszerben.