Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-114 • Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

188 114. szám. szükséges szakismeretekkel. A kórházak és rendelőintézetek ezért a javaslat szerint csak azokat a gyógyszereket szerezhetik be közvetlenül a gyártótól, vagy a gyógyárunagykereskedőtől, amelyek minden gyógyszerészi szakmunka és szaktudást igénylő ellenőrzés nélkül adagolhatok és felhasználhatók. Bizonyos anyagok egyaránt használatosak gyógyászati és ipari, gazdasági vagy háztartási célokra, önként értetődik, hogy ipari, gazdasági vagy háztartási célokra ezeket az anyagokat — esetleg egyéb jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal — iparüzletek is árusíthatják. így nyilvánvaló, hogy például a szalicilsav háztartási konzerválás, a jódkáli fényképészeti célokra másutt is árusítható, nemcsak a gyógyszertárban. A példaképpen felhozott anyagokon felül még számos olyangyógyszer van, amely egyik esetben gyógyászati, más esetben ipari, gazdasági vagy háztartási célokra szolgál. A (3) bekezdés ebben a vonatkozásban is a jelenleg hatályos jogszabályok alapelveit tartjafenn, amikor lehetővé teszi, hogy a nem gyógyászati célokra szükséges anyagokat a nagyközönség az iparüzletekből is beszerezhesse. A javaslat nem kívánja meghatározni a gyógyszer fogalmát. A kémiának, különösen az utóbbi évtizedekben bekövetkezett fejlődése az emberiség gyógyszerkincsét annyira bővítette, hogy a gyógyszer fogalmának szabatos meghatározására aligha van mód. A fejlődés lehetősége is áttekinthetetlen és így könnyen megtörténhetnék, hogy egy ma megfelelőnek látszó meghatározás esetleg már a közeljövőben hasznavehetetlennek bizonyulna és ezáltal a törvény alkalmazásában visszásságokat idézne elő. A gyógyszer-fogalom szabatos meghatározásának mellőzése két irányú rendelkezést tesz szükségessé : egyrészt a (4) bekezdést, amely kifejezetten gyógyszernek minősíti a gyógyszerkészítményeket, valamint az emberorvoslásban használatos védőoltó és kórjelző (diagnosztikai) készítményeket, másrészt az (5) bekezdést, amely meghatározza az esetleg felmerülő vitás esetekben döntésre hivatott hatóságot. A 3. §-hoz, A közönség megfelelő gyógyszerellátása,érdekében meg kell állapítani, hogy mely gyógyszereket, anyagokat és eszközöket kell a gyógyszertárban készletben tartani. Vannak ugyanis olyan nélkülözhetetlen gyógyszerek, anyagok és eszközök, amelyekre igen nagy valószínűséggel minden gyógyszertárban viszonylag gyakran szükség van. Nyilvánvaló, hogy ezeknek mindenkor rendelkezésre kell állaniok, tehát biztosítani kell, hogy a közönség ezekhez a fontos gyógyszerekhez, anyagokhoz és eszközökhöz minden gyógyszertárban késedelem nélkül hozzájuthasson. Elsősorban ezeket a gyógyszereket, sebészeti kötözőszereket és gyógyítás céljára szánt más eszközöket sorolja fel és ezzel »hivatalos« gyógyszerré minősíti a gyógyszerkönyv, amely azonban a javaslat (2) bekezdése alapján forgalomba hozható egyéb (nem hivatalos) gyógyszereket is felsorolhat. A gyógyszerkönyvnek rendelettel való kiadását az (1) bekezdés a népjóléti miniszter feladatává teszi. A természettudományok fejlődése természetesen időnkint új gyógyszerkönyv kiadását teszi szükségessé, hogy a kevésbbé értékesnek bizonyult gyógyszerek a gyógyszerkönyvből kihagyhatok, az újabban felfedezett vagy előállított gyógyszerek pedig felvehetők legyenek. Előfordulhat azonban, hogy egyes gyógyszerek sokkal rövidebb idő alatt vívnak ki általános elismerést és válnak ezáltal közhasználatúvá, mint amennyi idő egy új\gyógyszerkönyv kiadásához szükséges. Ennek folytán a javaslatba olyan rendelkezést is fel kellett venni, amely lehetővé teszi nemcsak azt, hogy a népjóléti miniszter időnkint átdolgozott teljes gyógy-