Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-114 • Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
y 1B6 * 114. szám. hatósági vezető kirendelésével kívánja a gyógyszertár működésének zavartalanságát biztosítani (28. §) A hatósági vezető fogalmát már az 1876 : XIV. törvénycikk is ismeri ugyan, azonban egyrészt csak nagyon kevés esetben teszi lehetővé hatósági vezető kirendelését, másrészt a hatósági vezető jogállására vonatkozó szabályokat mellőzi. A jelen törvényjavaslat részletesen felsorolja mindazokat az eseteket, amelyekben a gyógyszertár további vezetéséről hatósági vezető útján kell gondoskodni (28. §) és ezenfelül pontosan meghatározza a hatósági vezető jogállására vonatkozó szabályokat is (29. §). A javaslat szerint a gyógyszertár nemcsak akkor vehető hatósági kezelésbe, mikor a gyógyszertár ' működése megszakad, vagy annak tartós szünetelésétől tartani kell, hanem abban az esetben is, ha a gyógyszertár vezetője a gyógyszertár vezetésére, vagy a gyógyszerek kiszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket súlyosan megszegi. A gyógyszertáraknak hatósági kezelésbe vétele tehát büntetésből is elrendelhető., A hatósági vezető jogállása tekintetében pedig a javaslat a hatósági vezetőnek megadja mindazt a felhatalmazást, ami a gyógyszertár rendes ügyvitelének ellátásához szükséges, viszont megakadályozza, hogy l ezen a körön túlmenően is intézkedjék. Ez utóbbira vonatkozó rendelkezések megszegése a hatósági vezető megbízatásának visszavonását vonja maga után (30. §). A gyógyszertárak ellenőrzése tekintetében az 1876 : XIV. törvénycikk is akként rendelkezik, hogy a gyógyszertárak, mint közegészségügyi intézetek, az állam ellenőrzése alatt állanak. Ezt az ellenőrzést eleinte kizárólag csak a közegészségügyi hatóságok gyakorolták egészségügyi szakközegeik : a t iszt if ő orvosok és a tisztiorvosok közreműködésével. Ezek az ellenőrzések általános hygieniai és egészségügyi közigazgatási szempontból megfeleltek ugyan, gyógyszerészi szakszempontból azonban nem voltak kielégítők, mert a hatósági orvosoknak a gyógyszerek vegyi vizsgálatában, illetőleg ellenőrzésében megfelelő szakképzettségük nincs és így a gyógyszereket szakszerűen ellenőrizni nem képesek. A gyógyszertárak ellenőrzése kérdésének új irányt szabott az Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: Intézet) létesítése (1925 : XXXI. te), amelynek munkaprogrammjában a gyógyszerkülönlegességek vizsgálata mellett a gyógyszertárak munkájának szakszerű ellenőrzése is szerepelt. Az Intézetnek a gyógyszertárakat ellenőrző munkáját a helyszíni szemlék tették teljessé. Ezek a szemlék kétségtelenül igazolták, hogy a gyógyszertárvizsgálatoknál múlhatatlanul szükség van a szakszerűség biztosítására. A helyszíni vizsgálatok a tisztifőorvosok részéről is a legteljesebb megértéssel és elismeréssel találkoztak, mert a teljes szakszerűséget viszik az ellenőrzésbe. A fentiekre figyelemmel a gyógyszertáraknak szakszempontból való ellenőrzését az 1940 : VI. törvénycikk kötelezően, is elrendelte és azt az Országos Közegészségügyi Intézet feladatkörébe utalta. A jelen törvényjavaslat az ismertetett indokok alapján a gyógyszertárak ellenőrzése tekintetében fennálló törvényes rendelkezéseket továbbra is fenntartja és ehhez képest a gyógyszertáraknak szakszempontból való ellenőrzését az Országos Közegészségügyi Intézet feladatkörébe, a gyógyszertárak felett az Í egészségügyi igazgatási felügyeletet pedig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe ^utalja. A közigazgatási hatóságok szerepkörét illetően a javaslat csak annyiban tér el a jelenleg hatályos jogszabályok rendelkezéseitől, hogy a törvényhatóság első tisztviselője felügyeleti jogkörének tekintetében azt is kimondja, hogy ezt a felügyeletet a tisztifőorvos útján kell gyakorolnia. Ez a rendelkezés azonban teljesen összhangban áll az 1936 : IX. te. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, amely a tisztifőorvosnak a működési területén az egészségügyi intézmények tekintetében általánosságban felügyeleti jogkört biztosít.