Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-10 • Törvényjavaslat a második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenntartása, illetőleg visszaállítása tárgyában Neuchâtelben az 1947. évi február hó 8. napján kelt nemzetközi Megállapodás, valamint az ahhoz tartozó Zárójegyzőkönyv és Pót-zárójegyzőkönyv becikkelyezéséről

10, szám. 39 Melléklet a 10. számú irományhoz. Indokolás „a második világháború által érintett ipari tulajdonjogok fenn­tartása, illetőleg visszaállítása tárgyában Neuchâtelban az 1947. évi február hó 8. napján kelt nemzetközi Megállapodás, vala­mint az ahhoz tartozó Zárójegyzőkönyv és Pót-zárójegyző­könyv becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. I. ÄLTALÄNOS INDOKOLÁS. Az ipari tulajdonjogok (szabadalmi, védjegy- és ipari mintaoltalmi jogok) megszerzéséhez és fenntartásához különböző, időhöz kötött jpgcselekmények szükségesek (bejelentések, díjfizetések, stb. teljesítése). E jogcselekmények elmu­lasztásának rendszerinti következménye, hogy az illető jogot nem, vagy csak kisebb terjedelemben lehet megszerezni, illetve, hogy a már megszerzett jogok elenyésznek. A második világháború folyamán, a háború következtében felmerült postai és pénzátutalási akadályok, továbbá a jogfenntartásban érdekelt személyek háború okozta akadályoztatása folytán e jogcselekmények számos esetben elmu­laszttattak. Az egyes államok belső törvényhozásai a háború folyamán az így fel­merült hátrányokat különféle, regionális hatályú jogszabályokkal orvosolták. E szabályozások a dolog természeténél fogva sok vonatkozásban egymástól eltérőek ami — tekintettel arra, hogy az ipari tulajdonjogi jogszolgáltatásban túlnyomó­részt külföldiek érdekeltek — jogbizonytalanságra vezetett. Az ipari tulajdon védelmére az 1883. évi március hó 20-án alakult párisi Unióban részes államok — közöttük Magyarország is — az 1947. évi február hó 5—8. napjáig Neuchâtelben diplomáciai értekezletet tartottak és olyan megálla­podást létesítettek, amely a fent körvonalazott kérdéseket egységesen szabályozza. Magyarország meghatalmazottai a Megállapodást és mellékleteit aláírták; annak alapelvei a magyar jogrendszer elveivel nem ellentétesek, így a Megállapodásnak és mellékleteinek becikkelyezése nem aggályos, sőt — figyelemmel azokra az elő­nyökre, amelyeket a Megállapodás magyar állampolgárok számára külföldi jogaik fenntartása tekintetében biztosít — fölötte kívánatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom