Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-9 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az uzsorabírósági különtanácsokról" szóló 8. számú törvényjavaslat tárgyában

26 9. szám. 1-sö melléklet a 9. számú irományhoz. Kisebbségi vélemény. az uzsorabírósági hülöntanácsokról szóló 8. számú törvényjavaslat tárgyában Tisztelt Országgyűlés! Az uzsorabírósági különtanáesokról szóló 8. számú törvényjavaslattal kapcsolatban az alábbi kisebbségi véleményt terjesztjük elő : A javaslatot a tiszta demokrácia alapelvei, àz 1946. évi I. törvénycikkben biztosított örök «s elidegeníthetetlen emberi jogok szempontjából aggályosnak és az 1947. évi XVIII. törvénycikk II. Rész, I. Cím, 2. cikkében foglalt nemzetközi kötelezettségünk (békeszerződés) tekintetében pedig az ország nemzetközi megítélése és megbecsülése szempontjából veszélyesnek és károsnak tartjuk. Az 1946. évi I. törvénycikk bevezetésében ünnepélyesen deklarálta a magyar állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai között az állampolgárok jogát az állami és önkormányzati élet irányításában való részvétel tekintetében. Ez a jog minden magyar állampolgárt társadalmi osztályra és pártállásra tekintet nélkül, egyformán és csorbítatlanul kell megillessen. Nem tehetjük túl magunkat ezenfelül a békeszerződésben írt és a fenti törvényhelyben részletezett azon kötelezettségünkön sem, mely szerint a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítani kell »az emberi jogok és a-z alapvető szabadságok élvezetét«, másrészt a békeszerződésről szóló törvényben az id. törvényhely 2. bek.-ben kötelezettséget vállalt Magyarország arra, hogy »a Magyarországban életben lévő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során a magyar állampolgárságú személyek között . . . nem fognak különbséget tenni, sem semmiféle megkülönböztetést maguk után vonni, akár az érdekeltek személye, személyállapota, politikai vagy polgári jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben.« Nem lehet szó sem az 1946. évi I. törvénycikk, sem a békeszerződés fenti rendelkezéseire figyelemmel, jogegyenlőségről szó akkor, amikor a törvényjavaslat lényegileg egy társadalmi osztálynak, az ipari munkásságnak kezébe adja e különtanácsokban a döntés jogát, sőt az ipari munkásság egy jó részét is kizárja az ebben való részvételből. Figyelemmel továbbá arra, hogy az ipari munkásság csakis a kommunista, illetve a szociáldemokrata párt keretében fejti ki politikai tevékenységét, ezért e bíróság összetételében nemcsak osztály, hanem kifejezetten két párt bírósága lenne. Amennyiben az igazságügyi kormányzat a különtanács összetételénél feltétlenül ragaszkodik a laikus bírákhoz, ez esetben az" 1945. évi VII. törvénycikkben becíkkelyezett 81/1945. M. E. számú népbíráskodási rendelet bevezető sorai