Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-9 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az uzsorabírósági különtanácsokról" szóló 8. számú törvényjavaslat tárgyában

9. szám. 27 alapján az esküdtbírósági intézmény részleges visszaállításával, illetve az 1897. évi XXXIII. törvénycikk 9. §-a szerint behívott esküdtek bíráskodásával, osztálykülönbség nélküli, egyetemesen magyar érdekeket tekintő, laikus bíróságot tudna felállítani. Súlyos kifogásaink vannak azonban a javaslat egyes tételes rendelkezéseivel szemben is. Elsősorban kifogásoljuk, hogy laikus bíróságra a javaslat 1. §-a szerint ténybeli és jogi megítélése szempontjából legnehezebb megítélés alá eső cselekményeket vontak e különbíróság hatáskörébe, olyan cselekményeket nevezetesen, amelyekre a törvény 10 évi fegyházat, sőt halált mond ki. A javaslat 2. §-ának (?) bekezdésében aggályosnak tartjuk a sorshúzásnak a javaslatban írt módját, helyette megfelelőbbnek tartanánk, ha a sorso-* lást a bírósági intézmény kebelében ejtenék meg. Szerfölött aggályosnak tartjuk ezenfelül a javaslat 2. §-ának (a) bekezdésében foglalt azt az intézkedést, mely szerint a mnkásbírák jegyzékét az üzemi bizottság állítja össze s a Szakszervezeti Tanács vizsgálja felül, mert nincs konkrété meghatározva a javaslatban az, hogy milyen szempontok szerint és kikből állítják össze az első alkalmakkor beküldött száz-száz munkavállalót. Legnagyobb fokban sérelmes azonban a törvényjavaslat 9. §-ának az az intézkedése, mely szerint a különtanács határozatai ellen rendes perorvoslatnak nincs helye. Mindannyiunk előtt közismert, hogy a népbíráskodás körében számtalanszor merült fel szüksége annak, hogy az illetékes népbíróság helyett más jelöltessék ki a konkrét ügy tárgyalására, mert a helyi befolyás, illetve szenvedélyek ellen nem érezte magát felvértezve kellőkép, másrészt aggályosnak mutatkozik ily súlyos szankciókat tartalmazó bírói ítélet kimondását véglegesen laikus bírákra bízni, amikor ugyancsak a népbíráskodás körében leszűrt tapasztalat szerint a higgadtan, helyi befolyásolástól és szenvedélytől mentesebben működni tudó NOT, a súlyos büntetésre ítélt vádlottat a vád és következménye alól felmentette. A fentiekre, valamint a javaslat egyéb sérelmes intézkedéseire vonatkozó módosításainkat a plenáris ülésen fogjuk előterjeszteni. Budapest, 1947. évi október hó 22-én. dr. Matheovits Ferenc s.k. dr. Székely Imre Kálmán s. k. országgyűlési képviselők. •í*