Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-51 • Törvényjavaslat a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról

248 51. szám. Melléklet az 51. szám/ú irományhoz. Indokolás „a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Hazánk egyik legfontosabb természeti kincse a nagy bőségben előforduló bauxit, amelynek jelentősége a könnyűfémek felhasználásának elterjedésével állandóan fokozódik. A magyar bauxitkincset az 1920-as években tárták fel. A feltárások eredményeként megállapíttatott, hogy a dunántúli bauxitérc lelőhelye a világ egyik legjobb és leggazdagabb előfordulása. Eleinte a feltárt ércet nyers állapotban külföldre szállították ki. A bauxit hazai feldolgozása csak 1933. évben kezdődött .meg. Ez a késedelem a magyar közgazdaságnak óriási károkat okozott. A nyers bauxit ércből annak szárítása és porítása után marónátron segítségével, gőznyomás alatt választják le a timföldet (alumíniumoxidot) s azt a timföldgyárakban különböző vegyi folyamatok segítségével tisztítják, szűrik és végső fokon 1.300°-on izzítják. Az így nyert tiszta timföld az alumíniumhohászat alapanyaga. A timföldet szénbélésű elektromos kemencékben kb. 900°-on kriolitban oldják és az oldatból elektromos áram segítségével leválasztják a tiszta fémalumíniumot. 1 tonna fémalumínium gyártásához 2 tonna timföld szükséges, 2 tonna timföld előállításához pedig kb. 5 tonna bauxit. A kitermelt bauxit és az előállított alumínium-fém viszonyát a következő statisztikai adatok szemléltetik, amelyekből kitűnik, hogy a Magyarországon termelt bauxitnak esak elenyészően csekély része került hazai feldolgozásra. * bauxittermelés alumíniumtermelés 6V tonnában tonnában 1938 540.717 1310 1939 550.727 1720 1940 446.393 2960 1941 662.366 ' 4770 1942 738.516 5610 1943 913.924 8910 1944 563.857 9870 1945 35.402 2350 1946 137.830 1970