Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

39. szám. 181 A 2. §-hoz: A javaslatnak méltányosságra törekvését a bizottság azzal kívánja előmozdítani, hogy a 2. § (a) bekezdésének kiegészítésével mód adassék a rendőrhatósági őrizetben töltött időnek a már jogerőre emelkedett határozatban kiszabott szabadságvesztésbüntetésbe való beszámításira is. A 7. §-hoz; A 7. § 1. pontjával kapcsolatban hangsúlyozza a bizottság, hogy az abban foglalt büntető rendelkezés csupán az igazoló eljárás során hozott határozatban kimondott joghátrány érvényesülését kívánja büntetőjogi eszközökkel biztosítani, de korántsem célja ennek a büntető rendelkezésnek az, hogy az igazoló eljárás alá vont személyt a vele szemben alkalmazott joghátrányokon túlmenő korlátozásoknak vesse alá. Ehhezképest a 7. § 1. pontja nem akadályozza az igazoló eljárás során hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott személyt testi munka vállalásában, vagy általában olyan munkakörben való elhelyezkedésben, amelyre az igazoló eljárás során alkalmazható joghátrányok nem terjednek ki. A 9. §-hoz : Minthogy vita merülhet fel egyfelől a népügyészség, másfelől az államügyészség között abban a kérdésben, vájjon valamely cselekmény politikai jellegű-e és ehhez képest a népbíróság, avagy a rendes bíróság hatáskörébe tartozik-e, a bizottság a 9. § kiegészítéseként oly értelmű rendelkezés felvételét javasolja, amely szerint ebben a kérdésben a politikai szempontok mérlegelésére hivatott és alkalmas ügyészi fórumnak : a népfőügyésznek a döntése legyen irányadó. A 12. §-hoz : A népbíráskodás tekintélyének emelése céljából kívánatosnak látszik azoknak a személyi kellékeknek a tüzetesebb, kimerítő felsorolása, amelyek a népbírói tisztség viselésének előfeltételeit kell, hogy képezzék. Ennek érdekében a 12. § (2) bekezdését azzal a rendelkezéssel egészítette ki a bizottság, hogy nép-" bíróvá a politikai pártok csak olyan személyt küldhetnek ki, aki magyar állampolgár, 30. életévét betöltötte, írni, olvasni tud, szülői hatalom, vagy cselekvőképességét korlátozó határozat hatálya alatt nem áll és nem volt büntetve olyan bűncselekmény miatt, amely a népbírói tisztség betöltéséhez szükséges közbizalomra őt méltatlanná tenné. Előfordulhatnak esetek, amikor nem a demokratikus álamrenddel való szembehelyezkedés és nem is a népbíráskodásban való aktív részvételtől való el telendő húzódozás indítja az itélőbírót a népbírósági tanács elnökévé való kijelölés el nem fogadására. Nehogy ilyen esetben is beálljon a 12. § (3.) bekezdésében foglalt rendkívül szigorú jogkövetkezmény : a bizottság ennek beálltát attól kívánja függővé tenni, hogy a kijelölés visszautasítása elfogadható indok nélkül történik. A népbíráskodást megbéníthatná, ha a törvény nem rendelkeznék arra az esetre, amidőn valamely párt bírókiküldési kötelességének nem tesz eleget. Szükséges tehát a 12. § (*.] bekezdésének megfelelő kiegészítése. A hiány pótlására az az e járás látszik a legcélravezetőbbnek^ hogy a népbíróság, iUetőleg a törvényszék elnöke sorsolás útján jelölje ki a hiányzó népbírót, mégpedig -— ha ez lehetséges — az illető párt által kiküldöttek közül, ha pedig ilyen nincs, a többi pártok népbíráinak sorából. A sorsoláson alapuló e kijelölés természetéből folyik, hogy az hatályát kell, hogy veszítse, ha a mulasztó párt kiküldési kötelességének utóbb eleget tesz. A 14. §-hoz: Hasonló kiegészítés szükséges a Népbíróságok Országos Tanácsával kapcsolatban is, azzal az eltéréssel, hogy a kijelölés jogát e vonatkozásban a legcélszerűbben az igazságügyminiszter gyakorolná. Erre a célra szolgál a 14. § (2) bekezdéséhez fűzött kiegészítés. A 15. § hoz: Az előzetes letartóztatással kapcsolatban a bizottság a 15. § ( ;) bekezdésében foglalt hathónapos határidőt három hónapra tartja csökkentendő-