Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-39 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában

ISO 39. szám. 39. szám. Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése „a népbiráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről" szóló 35. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Országgyűlés ! A bizottság a mai napon tartott ülésében letárgyalta a címben foglalt törvényjavaslatot és jelentését, valamint javaslatát a következőkben terjeszti a t. Országgyűlés elé. A törvényjavaslat a népbíráskodás intézményének tökéletesebbé tételére irányul és e céljának meg is felel. Pótolja a fennálló jogszabályok némely hiányosságát, az eddig szerzett gyakorlati tapasztalatok hatása alatt módosításokat ejt népbíráskodásunk rendszerén és figyelembe veszi a népbíráskodás megkezdése óta bekövetkezett időmúlás hatását is. Rendelkezéseit a népbíráskodás gyorsítására irányuló törekvés jellemzi, anélkül azonban, hogy ezzel a bíráskodás e nemének megbízhatóságát csökkentené. A lehetőséghez képest igyekszik a méltányosság követelményeinek is megfelelni, különösen az internálásban töltött idő beszámítása, úgyszintén az egyéni kegyelmezés körének kiterjesztése által. Mindezeknél fogva a bizottság azt javasolja a t. Országgyűlésnek, hogy a javaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. Az 1. §-hoz: Ami a részleteket illeti, a bizottság nem tartja kívánatosnak, hogy a halálbüntetés végrehajtásánál fiatalkorú személyek is jelen legyenek, ennélfogva az 1. § (i) bekezdését akként tartja módosítandónak, hogy a népügyészség a kivégzésnél való jelenlétet bármely felnőtt személynek engedhesse meg. Bár a bizottság helyénvalónak tartja az 1. § (2) bekezdésében foglalt azokat a rendelkezéseket, amelyek a vagyonelkobzás kijátszására irányuló, vagy erre alkalmas ügyletek hatálytalanságát vonják maga után, mégis figyelemmel arra, hogy a rosszhiszeműség tisztázása a népbírósági eljárás keretében —• annak felesleges elhúzása nélkül —• nem mindig lehetséges : az 1. § (2) bekezdésének kiegészítésével módot kíván adni az elkobzás által érintett harmadik személynek, hogy az elkobzással szemben polgári per útján védhesse a jogszerzésének alapjául szolgáló ügylet hatályát.