Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

35. száni. • 167 ha a törvénysértés a vádlott javára szolgált, a jogegységi tanács a határozatot megsemmisítheti és az ügyet az alsófokon eljárt népbírósághoz utasíthatja. . A javaslat 22. §-ának (4) bekezdése szerint a jogegységi tanács megsemmisítő határozata igazolási ügyben valójában csak az igazoló eljárás alá vont jövőbeli elhelyezkedését könnyíti meg, de a határozat alapján az igazoló eljárás alá vont állásába visszahely; zését nem kérheti és anyagi igényt nem támaszthat. A javaslat 23. §-a meghonosítja a népbíráskodás körében az úgynevezett tárgyi eljárást avégből, hogy a bármilyen oknál fogva felelősségre nem vonható háborús vagy népellenes bűnös ne mentesülhessen a vagyonelkobzás alól és ne tarthassa meg azt a vagycnt, amelyet esetleg éppen háborús, illetőleg népellenes bűncselekményével szerzett. Az eljárásra nézve a javaslat a Bp. 477. §-át rendeli megfelelően alkalmazni. A Nb. nov. 23. §-a csak abban az esetben teszi lehetővé a bűnügyi zárlat és a biztosítási végrehajtás elrendelését, ha attól lehet alaposan tartani, hogy a vagyonelkobzás foganatosítását a háborús vagy népellenes bűncselekménnyel gyanúsított személy hiúsítja meg. Minthogy azonban ennek lehetősége harmadik személy részéről is fennforoghat, a javaslat 24. §-a az említett biztosítási intézkedéseket erre az esetre is lehetővé teszi. A törvényjavaslat 25—-29. §-ai a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946 :. VII. törvénycikk kiegészítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat 25. §-a az 1946 : VII. te. 4. §-ának tényálladékát kiterjeszti és az említett § rendelkezései alá vonja a rémhírterjesztésnek további eseteit is. Eszerint a rendelkezés szerint büntetés alá esik két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tény állítása vagy való ténynek olymódon való állítása vagy.híresztelése is, amely ugyan nem alkalmas

1 arra, hogy a demokratikus, államrend vagy köztársaság iránt megvetést keltsen vagy annak nemzetközi megbecsülését csorbítsa, de arra alkalmas, hogy a közrendet és a köznyugalmat zavarja, illetőleg az ország külpolitikai helyzetét veszélyeztesse, avagy a gazdasági »helyzetet károsan érintse. A 26. § figyelemmel az 1946 : VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények jogi természetére, kiterjeszti ezekre a bűncselekményekre is a Btk. 7. §-ában a külföldön elkövetett bűncselekmények büntethetősége tekintetében kifejtett szabályt. A'Nbr. 31. §-ának utolsó bekezdése szerint a népügyészség előtt tett feljelentés esetében a feljelentő ellen az 1914 : XLI. t.-c.20. §-ában ütköző cselekmény miatt eljárást indítani nem lehet. E rendelkezést a háborús és népellenes bűncselekmények hatásos üldözésének biztosítása tette szükségessé, mivel e bűncselekmények felderítésének munkája a közönség minél nagyobb mérvű bekapcsolásával vált lehetségessé. Ezek a rendkívüli indokok már nem állanak fenn az 1946 : VII. törvénycikk hatálya alá tartozó bűncselekmények esetében és nem lenne célszerű ezek tekintetében is büntetlenséget biztosítani a hatóság előtti rágalmazóknak. Éppen ezért a javaslat 27. §-a olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a Nbr. 31. §-ának említett rendelkezése az 1946 : VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekményekre vonatkozó feljelentés tekintetében nem nyer alkalmazást. Az 1946 ;. VII. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények e törvény 11. §-a szerint alakítandó külön tanács ítélkezése alá tartoznak. Visszás volna, ha a szóbanforgó bűncselekménnyel összefüggésben elkövetett — akár népbíráskodásra utalt, akár pedig a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó — bűncselekmények tekintetében más bíróság járna el. Az egymással összefüggő bűncselekményeknek hatáskör szempontjából való megosztása késleltetné az igazságszolgáltatás menetét r