Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

162 35. szám. h at almazást tartalmaz arra nézve, hogy a kellő ügyforgalommal nem rendelkező népbíróságokat rendeleti úton megszüntethessem, illetőleg a megszüntetett népbíróságokat a szükséghez képest ismét felállíthassam.' A népbírósági tanács összetételére nézve a népbíráskodásról szóló első jogszabály, a 81/1945. 'M. E. számú rendelet azt a mindezideig érvényes megoldást választotta, hogy a tanácsba a felszabadulást közvetlenül követően alakult ideiglenes nemzetgyűlésben képviselt szervezetek, tehát a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült politikai pártok és az jOrszágos Szakszervezeti Tanács küldjék ki kiküldötteiket. Az időközben bekövetkezett közjogi változások folytán azonban a nemzetgyűlésben, illetőleg az országgyűlésben az Országos Szakszervezeti Tanács már csak közvetve, az egyes politikai párt okon * keresztül nyer képviseletet és önálló szervezetként nem szerepel. Másrészről a politikai helyzet alakulása folytán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt közül a Polgári Demokrata Párt közéleti súlya oly mértékben csökkent, hogy e párt —• az ország lakosságának elenyésző íészét képviselvén —• kiküldötteinek a népbírósági tanácsokba való részvétele feleslegessé vált. Ennek a változásnak következményeit vonja le a javaslat 12. §-a, amidőn — hasonlóan a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946 : VII. te. 11. » §-a alapján működő népbírósági különtanácsokhoz — a népbírósági rendes tanácsokat is öttagúvá rendeli átszervezni úgy, hogy a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és à. Szociáldemokrata Párt kiküldöttei mellett a tanács jbírói (ügyvédi) képesítésű s elnöke is teljesjogú tagként működik a tanácsban. A 12. § a továbbiakban az átszervezéssel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza ; (-s) bekezdésében pedig kimondja, hogy a népbírósági tanács elnökévé vagy helyettes elnökévé történt kijelölésnek eleget nem tevő, az elsőf oly amoda sú bíróságnál működő ítélőbírót — a törvényszék és a járásbíróság elnökének kivételével — állásáról lemondottnak kell tekinteni. A népbíráknak a tárgyalásokról való igazolatlan elmaradása, eltávozása vagy késedelme meghiusítja az ügyek gyors, pontos és szabályszerű elintézéséhez fűződő közérdek érvényesülését. Éppen ezért a javaslat 13. §-a módot ad arra, hogy az ilyen .népbíró, ha mulasztását alapos okkal ki nem menti, pénzbírsággal sujtassék. A javaslat 14. §-a a népbírósági tanácsoknak a 12. § szerint való átszerve« zésének megfelelően újjászervezni rendeli a Népbíróságok Országos Tanácsának tanácsait is úgy, hogy az öttagú tanács elnöke a hathónapi tartamra kijelölt bírói (ügyvédi) képesítésű személy, tagjai pedig a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt országos vezetősége által beküldött bírói (ügyvédi) képesítésű személyek. A pártok által beküldött tagok (póttagok) a párt által — új tag (póttag) egyidejű beküldése mellett — bármikor visszavonhatok. A törvényjavaslat 15. §-a a Nbr. 33. §-ának az előzetes letartóztatásra vonatkozó szövevényes és a gyakorlatban be nem vált rendelkezéseit egyszerűbb és a népbírósági eljárás sajátosságaihoz mért megfelelőbb szabályokkal helyettesíti. A törvényjavaslat értelmében: ha az előzetes letartóztatást a népügyész rendelte el, vagy az államrendőrség által elrendelt letartóztatást fenntartotta, határozata ellen felfolyamodással lehet élni a népbírósághoz. Ha a népbíróság az előzetes letartóztatást fenntartja vagy pedig azt maga a népbíróság rendeli el, à letartóztatás. a tárgyalás kitűzéséig tart, a tárgyalás kitűzésekor elrendelt (fenntartott) letartóztatás pedig az ügy érdemében döntő határozat meghozataláig