Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

160 35. szám. A Nbr. 8. §-a (a Nbnov. 4. §-a) a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának félbeszakítását csak újrafelvétel esetében engedi meg. Annak megakadályozása végett, hogy a büntetés végrehajtása annak célján túlmenő hátrányokkal járjon, a javaslat 4. §-a biztosítani kívánja az igaz ságügy miniszter számára, hogy a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának félbeszakítását a köztörvényi szabályozásnak megfelelően megengedhesse akkor, ha az elítélt elmebetegségben vagy olyan súlyos betegségben szenved, mely miatt büntetésének végrehajtása életét veszélyeztetné, továbbá, ha nem súlyos, de ragályos betegségben szenved, végül, ha az elítélt nőnek terhessége annyira előrehaladott, hogy a szülés bekövetkezése a büntetés tartama alatt várható (Bp. 507. §, 508. § első bek.). A Nbr. 11. §-ának 4. fontja és 13. §-ának 3. pontja háborús bűnössé nyilvánítja azt, aki a nyilas kormány, közigazgatás vagy honvédelem keretében a hatalom megszerzése után nyert kinevezés alapján vezető, illetőleg egyéb fontos állást vállalt. Nem vitásan hasonló megtorlást érdemel az is, aki az állást nem kinevezés, hanem megbízatás alapján vállalta el. Ennek az álláspontnak, szerez érvényt a javaslat 5. §-a. A javaslat 6. §-a a népellenes bűncselekmények újabb tényálladékát határozza meg. Ennek a rendelkezésnek a célja az, hogy az újjáépítés vagy a jóvátételi köte. lezettség teljesítésének szabotálásával szemben megfelelő büntetőjogi védelmet biztosítson. Büntetés alá esik tehát az említett szempontból jelentős üzem felelős vezetője vagy önálló intézkedésre jogosult közege, ha az üzem működését korlátozza vagy megszünteti, feltéve, hogy ez jogszabály rendelkezése, jogszabályon alapuló hatósági intézkedés vagy a rendes gazdálkodás szabályai ellenére, illetőleg szerződéses kötelezettség megszegésével történik. Az üzem működésének korlátozásával (megszüntetésével) egy tekintet alá esik a munkának késedelmesen, hibásan vagy hiányosan végeztetése. A most körvonalazott cselekmény azonban csak abban az esetben esik a 6. § súlya alá, ha az ország újjáépítéséhez, illetőleg a jóvátételi kötelezettség zavartalan teljesítéséhez fűződő érdekeket súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Gondoskodik a 6. § az üzem felelős vezetőjének vagy önálló intézkedésre jogosult közegének megbüntetéséről arra az esetre is, ha nem niaga követi el a szabotázscselekményt, de a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában tanúsított mulasztásával másnak ilyen cselekményét lehetővé teszi. A javaslat 6. §-ának (3) bekezdése vétségként öt évig terjedhető fohgázzal rendeli büntetni azt is, aki az újjáépítés vagy a jóvátételi kötelezettség szempontjából jelentős üzem működését a munka abbahagyásával, a munkának tervszerűen lassú vagy hibás végzésével, rongálással, az üzemhez tartozó helyiségbe jogtalan behatolással vagy ottartózkodással megzavarja. Ez a cselekmény azonban szintén csak akkor büntethető, ha ezáltal az elkövető az ország újjáépítéséhez, illetőleg a jóvá. tételi kötelezettség zavartalan teljesítéséhez fűződő érdekeket szándékosan súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Annak megállapítása, vájjon a 6. §-ban meghatározott cselekmények valóban zavarták-e az újjáépítéshez, illetőleg a jóvátétel teljesítéséhez fűződő érdeket, különleges szakértelmet kíván és feltételezi a szóbanforgó érdekek ismeretét. Éppen ezért a 6. § utolsó bekezdése a bűnvádi eljárás megindítását az illetékes miniszter állásfoglalásától teszi függővé, aki külön szakbizottság meghallgatása után állapítja meg, vájjon a bűnvádi eljárás megindítása közérdekből szükséges-e. A javaslat-7. §-a két új népellenes bűntetti tényálladékot állapít meg. Népellenes bűntettesként rendeli büntetni azokat, akik az igazoló eljárás során jogerősen kiszabott büntetés érvényesülését akár mint hivatali elöljárók, illetőleg munkáltatók, akár mint j oghátránnyal sújtott személyek megakadályozzák ; népellenes