Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-35 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

154 35. szám. (s,) Mihelyt az előzetes letartóztatás tartama hat hónapot elér anélkül, hogy az ügyben a népbíróság érdemiéges határozatot hozott volna, a népbíróság tizenöt nap alatt köteles az előzetes letartóztatás további fenntartása kérdésében hivatalból határozni. Ha az ügyben vádiratot még nem nyújtottak be, a népügyész köteles az iratokat az előbbi rendelkezés értelmében való határozathozatal céljából haladéktalanul a népbíróság elé terjeszteni. A népbíróság határozata ellen felfolyamodásnak van helye a Népbíróságok Országos Tanácsához. A jelen bekezdésben szabályozott eljárást mindannyiszőr meg kell ismételni, valahányszor az előzetes letartóztatás tartama újabb hat hónapot elér. 16. §. A Nbr. 49.

1 §-a (a Nbnov. 20. §-a) helyébe az alábbi rendelkezések lépnek : A határozathozatalnál a sza~ vazás sorrendjét á népbírák életkora határozza meg akként, hogy legelőször a legidősebb népbíró szavaz. A népbírósági tanács elnöke a népbírák után adja le szavazatát. A határozat írásbafoglalása a tanácselnök feladata. 17. §. A Nbr 50. §-a a jelen törvény hatálybalépését követő harmincadik nappal hatályát veszti. Ez a rendelkezés az említett időpontot megelőzően tett előterjesztések hatályát nem érinti. Fellebvitel. 18. §. A népbíráskodás körében a fellebbviteli hatáskör és általában a Bp. szerint a felsőbíróságokat megillető hatáskör a rendes felsőbíróságok kizárásával egész terjedelmében a Népbíróságok Országos Tanácsát illeti. 19. §. (i) A Nbr. 53. §-a (a Nbnov. 21. §-a) helyébe az alábbi (2)—(0) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek. (2) A népbiróság Ítélete ellen semmisségi panasznak van helye a törvény lényeges rendelkezésének megsértése miatt ; ténykérdésben azonban sern^ misségi panasszal élni nem lehet. (3) A vádlott által az ítélet ellen bármilyen formában vagy elnevezéssel bejelentett jogorvoslat semmisségi panasznak tekintendő. • (i) A népfőügyész a vádlott által bejelentett semmisségi panaszhoz a vádlott terhére csatlakozhatik. (1928 : X. t-c. '29.§.) (5) Halálbüntetést kiszabó ítéle$ ellen bejelentett semmisségi panasz esetében a népbíróság az ügyet az ítélethozataltól, számított nyolc nap alatt köteles a Népbíróságok Országos Tanácsához felterjeszteni. Az ilyen ítélet szóbeli indokait a kihirdetés alkalmával részletesen ki kell fejteni és az ítéletet három nap alatt írásba kell foglalni. A Népbiróságok Országos Tanácsa az ügyben az iratoknak hozzáérkezésétől számított három nap alatt köteles a lehetőség szerint minél közelebbi tárgyalási, illetőleg tanácsülés! határnapot kitűzni. 20. §. (1) A Nbr. 60. és 62. §-ai helyébe az alábbi (2)—.(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek. (2) Ha a Népbíróságok Országos Tanácsa a semmisségi panaszt alaposnak találja, vagy a bűnvádi perrendtartás értelmében hivatalból figyelembe veendő semmisségi okot észlel, a bűnvádi perrendtartás rendes sza

_ bátyainak megfelelően a népbíróság ítéletét megsemmisíti és új eljárást rendel, illetőleg a törvénynek megfelelő határozatot hoz. (3) Ha a semmisségi panasz elbírálása során a Népbíróságok Országos Tanácsa úgy találja, hogy a népbíróság ténymegállapítása hiányos, homályos, az iratok tartalmával ellentétben áll, vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt : az ítéletet hivatalból megsemmisíti és a népbíróságot az észlelt hiányok pótlására és új ítélet hozatalára utasítja. Az 1928: X. t.-c. 33. §-ában foglalt egyéb rendelkezések alkalmazásának nincs helye. (i) Az előző bekezdések esetében az új eljárást a Népbíróságok Országos Tanácsa akár az eljárt, akár más nép-