Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-1 • A Magyar Köztársaság Elnökének beszéde, mellyel az 1947. évi szeptember hó 16-ára egybehívott 1947-1951-iki országgyűlést az Országház üléstermében ünnepélyesen megnyitotta

1. szám. 3 Nagy gazdasági célkitűzéseinket csak megfelelő pénzügyi és államház* tartási politikával, észszerű, de határozott takarékossággal, erőforrásaink céltudatos felhasználásával tudjuk megvalósítani. Ezen a téren az országgyűlésnek kellő éberséggel kell vigyáznia, minden kisebb szempont félretételével, a nemzet érdekeire. * À felszabadulás utáni első évek nagy fizikai erőfeszítései közepette kissé elmaradt kulturális életünk gondozása. Az országgyűlésre e téren komoly feladatok várnak. Egész népünk előtt meg kell nyitni a kulturális fejlődés lehetőségét és különös gondot kell fordítani köznevelésünk és ifjúságunk ügyeire. Ennél a kérdésnél hadd ajánljam az országgyűlés különös figyelmébe és szeretetébe azokat a kollégiumokat, amelyek a népi fiatalság számára adják meg a tanulás és művelődés lehetőségeit, és azokat a tanoncotthonokat, amelyekben a jövendő ipari munkásság mostani fiataljai készülnek élethivatásukra. Karolja fel az országgyűlés szellemi életünk, a magyar tudomány, művészet és irodalom életkérdéseit is, abban a tudatban, hogy amint gazdasági életünk területén iparban és mezőgazdaságban minőségi termelésre kell törekednünk, éppenúgy nem szabad megfeledkeznünk egy pillanatra sem arról, hogy írók, tudósok, művészek sorsát biztosítsuk és teremtő munkáját lehetővé tegyük, mert az ő munkájuk hozzátartozik az egész nemzet minőségi értékéhez. Gazdasági , társadalmi , de szellemi életünk fejlődésének is elengedhetetlen feltétele közlekedésügyünk eddigi nagyszerű helyreállító munkájának és fejlesztésének további biztosítása. Sem. az országgyűlés, sem a magyar tárpadalom ne sajnáljon semmi áldozatot ennek a munkának az alátámasztására. * • Ugyanilyen fontos, hogy egész közigazgatási rendszerünk biztosítsa a munka és a munkás számára azt a jó rendet és nyugalmat, az ország minden polgára számára törvényes jogai szabad gyakorlását, demokráciánk szilárd jogbiztonságát, amelyek nélkül termelő tevékenység és komoly fejlődés elképzelhetetlen. De közigazgatási rendszerünket előrelátó bölcs reformmal bele kell üleszteni demokráciánk világába, ki kell építeni az önkormányzatok szabadságát és felelősségét és mielőbb választás útján adni népünk kezébe az önkormányzatokat. * Külpolitikánk irányát és tartalmát a felszabadulás után meghatároztuk. Most szuverenitásunk visszanyerése után, meg kell erősítenünk eddigi elhatározásainkat. Mi békét akarunk a világban és szemben állunk azokkal, akik új háborúra spekulálnak. Mi őszinte, mély és tartós barátságot akarunk a népek és nemzetek között s elsősorban arra törekszünk, hogy annak a területnek a. békéje legyen biztosítva, amelyen a magyar nép él. Mindent meg akarunk tenni, hogy a szomszédainkkal való bizalomteljes baráti együttélésünket senki és semmi meg ne zavarhassa. Lezártunk egy történelmi korszakot. Őszintén jelentjük ki — se kijelentésünket tettekkel kívánjuk bizonyítani., — hogy a békeszerződés határozatait tudomásul vettük, betartjuk s ezen az alapon kívánjuk kifejleszteni szomszédainkkal való jó viszonyunkat. Azokon a világosan felismert realitásokon túl, amelyeket helyünk és helyzetünk jelentenek s amelyekről soha többé nem akarunk megfeledkezni, a Szov1*