Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-1 • A Magyar Köztársaság Elnökének beszéde, mellyel az 1947. évi szeptember hó 16-ára egybehívott 1947-1951-iki országgyűlést az Országház üléstermében ünnepélyesen megnyitotta

4 1. szám. jetunióhoz — amelynek seregei nagy véráldozattal szabadították fel hazánkat s amely a fegyverszüneti idő alatt is a magyar nép kezébe tette sorsának intézését, hazaengedte fiainkat s az élet sok területén adott segítséget, — minket a becsületes magyar nép hálája is köt. Soha nem fogunk megfeledkezni azokról a baráti gesztusokról sem, amelyeket a megtámadott és megsebzett Jugoszlávia tett felénk s az ott élő magyarok felé. Azokról sem, amelyeket Románia tett, az erdélyi magyarság felé és vezetőinek tavaszi látogatása során hazánk felé. Minden volt vitánkat tisztességgel akarjuk lezárni s aztán gazdasági erőink összevetésével építő munkánk gyakorlati összehangolásával, kultúrkincseink testvéri cseréivel biztosítani békés és jobb világ megteremtését a körülöttünk élő valamennyi nemzet számára. Törekedjék az országgyűlés ennek a szellemnek gyakorlati megvalósítására a szomszédos népekkel. Az a tény, hogy mi elsősorban a magunk helyén akarunk békét, minden itt élő nemzet számára biztonságot, és az őszinte barátság megerősítését, soha nem jelentette azt, hogy el akarunk zárkózni a világ többi részétől. Nagyon jól tudjuk, mit jelentettek az egész emberiség és hazánk jövője szempontjából azok a nagy erőfeszítések és áldozatok, amelyeket a Szovjetunióval együtt az Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország és a többi szabadságszerető népek hoztak a fasizmus elleni harcban. Tiszteljük és értékeljük a világ nagy nemzeteinek és kis népeinek kultúráját, civilizációs eredményeit, hálával emlékezünk arról a segítségről, amelyet ezeknek az országoknak a népe a legnehezebb időben adott a szenvedő magyarságnak. Tudjuk, hogy katasztrófát jelentene a világ kettéválása. S ezért a magyar nép törekvései mindig az együttműködésre, az őszinte kapcsolatok kiépítésére fognak irányulni a világ minden népe felé. Hiszünk abban, hogy országunkat fel tudjuk és fel fogjuk építeni. Az országgyűlés a maga munkájával és egész magatartásával sugározza ezt a szilárd hitet és növelje a bizalmat széles rétegekben a nemzet jobb jövője iránt. Belső szellemi, anyagi erőink és lehetőségeink maradéktalan és tervszerű felhasználásával, reális és komoly gazdasági kapcsolatok kiépítésével meg tudjuk oldani minden életkérdésünket. Az erőket összefogó és tervszerű gazdaságpolitika, a munkanélküliség veszedelmét is feltétlenül ki tudja küszöbölni. Törhetetlenül bízom abban is, hogy a nemzet az emelkedés útján van, hogy a demokratikus berendezkedés szellemiekben és anyagi területen egyaránt felemelkedést jelent az egész nemzet minden munkás fia és családja számára. Nemcsak az országgyűlést, hanem az egész nemzetet hívom innen az országgyűlés házából á munka szívós folytatására, hitre és bizalomra. Az országot most magunknak építjük s szabad és független hazát építünk. Az országgyűlés legyen méltó történelmi nagy feladataihoz és a hősiesen dolgozó magyar mi

1 Hókhoz. Isten áldása legyen a magyar népen s az országgyűlésnek a nép, a nemzet érdekében kifejtendő munkáján. Budapest, 1947. szeptember tizenhatodikán. A másolat hiteléül: Dr. Horváth Dezső s. h., országgyűlési elnöki titkár.