Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-20 • Az országgyűlés mentelmi bizottságának jelentése az Nbr. 17. §-ának 6. pontjába ütköző népellenes bűntett és a Btk. 478. §-ába ütköző hivatali bűnpártolás bűntettével gyanúsított Pfeiffer Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

98 âO. szám. Nyomatékkal esik latba az a tény, hogy magának Szőnyinek a vallomása szerint is, nála dr. Pfeiffer Zoltán csak aziránt érdeklődött volna, hogy vájjon a beígért szombathelyi igazolás megérkezett-e, azt, hogy az igazolást magát dr. Pfeiffer Zoltánnak bemutatta, nem is állítja. Annak az elbírálása tehát, hogy vájjon az igazolás elfogadható-e, egyedül dr. Szőnyire tartozott. Ha dr. Szőnyi népügyész akkor a bizonyítványt nagyobb gonddal nézi meg, a hamisítás azonnal kiderült volna s ma nem kellene ezzel az üggyel foglalkozni. IV. A mentelmi bizottság előtt elfekvő iratok semminemű támpontot sem szolgáltatnak annak megállapítására, hogy Arany Bálint 1947. évi február hó 7-én történt kihallgatása után, amidőn vele együtt és majdnem egyidőben hallgatták ki Orbán Jánost, dr. Babos Ferencet, Kiss Károlyt, Döbrössi Lajost (aki a helyhatósági bizonyítványt megszerezte), dr. Tóth Jánost (aki a hamis helyhatósági bizonyítvány megszerzését elősegítette), dr. Orbán Gábort és dr. Gáspár István ügyvédet, — dr. Pfeiffer Zoltánnal szemben az eljárás miért csak most indult meg, holott a budapesti népbíróság Orbán Jánossal szemben már 1947 május 24-én marasztaló ítéletet hozott. V. Mindezek alapján javasoljuk a t. Országgyűlésnek, hogy a budapesti népibíróságnak dr. Pfeiffer Zoltán országgyűlési képviselő kiadását illető megkeresését ne teljesítse. Budapest, 1947. évi november hó 5. napján. . dr. Ráth (Reicher) András s. k., dr. Vándor Ferenc s. k. országgyűlési kéviselők.