Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-204 • Törvényjavaslat az országgyűlési választásokról

204. szám. 317 az 1946 : XXVI. te. 9. §-ának (3) bekezdésén, amennyiben a képviselővel egy tekintet alá vonja a képviselőjelöltet is. Aki valamely párt programmjával jelöltséget vállal, teljes mértékben azonosította magát az illető párt programmjával és személyén kívül eső okból nem nyerte el a képviselői megbízatást. Szigorítást tartalmaz azonban a jelen § annyiban is, amennyiben nem fűz mentesítő hatályt az 1941. évi június hó 22. napja előtt való kilépéshez és az azt követően tanúsított antifasiszta magatartáshoz. Az ugyanis, aki fasisztapártba lépett, vagy a Nemzeti Egység Pártjának, illetőleg a Magyar Elet Pártjának programmjával országos képviselői jelöltséget vállalt, végül az, aki a fasiszta sajtó szolgálatában kiemelkedő helyet töltött — be, még jóhiszeműségét feltételezve is —legalább is súlyos politikai tévedést tanúsított és a magyar nép valóságos érdekeinek teljes félreismeréséről tett tanúbizonyságot. Semmiféle szempont sem teszi tehát indokolttá, hogy az ilyen személyek a demokratikus magyar köztársaság törvényhozásának tagjai legyenek. »Az országgyűlés tagja« kifejezés azért vált szükségessé, mert a kizáró okok a felsőház volt tagjaira is értelemszerűen alkalmazandók. A 8. §-hoz. A választói névjegyzék összeállítására és helyesbítésére vonatkozó, önként értetődő rendelkezést tartalmaz. A 9. §-hoz. Természetes következménye az 5. §-nak. A 10. §-hoz. A jelen § (1) bekezdésében felsorolt kizáró okok hatósági megállapítás alapján lévén észlelhetők, az ilyen okból a választó névjegyzékéből kihagyott személyt csak akkor célszerű a felszólamlásra feljogosítani, ha a kizáró ok hiányát okirattal igazolja. Ugyancsak a felszólamlás elintézésének megkönnyítésére irányul a § (3) bekezdése, amely szerint az okiratokat mindig mellékelni kell a felszólamláshoz. Megjegyzendő, hogy a § nem közokiratról, hanem általában okiratról szól, igazolásul tehát megánokiratok, például magánszemélyek írásbeli nyilatkozatai is szolgálhatnak. A 11* §-hoz. A jelen § (1)—(4) bekezdései mérsékelt számú írásbeli ajánlást kívánnak azoktól á pártoktól, amelyeknek a választáson való részvételi joga az 1945 : VIII. törvénycikk alapján elsőízben megtartott választások alkalmával, annakidején még nem nem állapíttatott meg. A (3) bekezdés megszabja az ajánlások számát, az ajánló személy.minősítését, valamint az ajánlások külső kellékeit, a (4) bekezdés pedig az ajánlások felülvizsgálásáról és a szükséges póthatáridő engedélyezéséről szól. Az 1945 : VIII. te. 20. §-ának (2) bekezdése az egyes választókerületekben állítható jelöltek legmagasabb számát tartalmazta. Minthogy a jelen javaslat 3. §-ának (:«) bekezdése az egy képviselői megbízatáshoz szükséges szavazatok számát tizenkétezerről tizennégy ez erre, emelte fel, szükségessé vált az egyes választó^ kerületekben jelölhető személyek legmagasabb számának megfelelő arányban való csökkentése. Ez történt meg a jelen § (e) bekezdésében. A 12. §-hoz. Ez a § az 1945 : VIII. törvénycikknek egy hézagát tölti ki, amikor a pártok által benyújtott lajstromok megvizsgálása tárgyában követendő eljárást szabályozza. E rendelkezések lényege az, hogy a benyújtott lajstromokat a választási bizottság — tehát nem annak elnöke — megvizsgálja abból a szempontból, vájjon azok a törvényes követelményeknek megfelelnek-e. Ha az egész lajstrom kifogás alá esik a törvényesség szempontjából, a választási bizottság azt visszautasítja ; ha azonban csak egyes jelöltek személye esik törvényes kifogás alá, a választási bizottság az illető jelöltet törli, egyébként pedig a lajstromot elfogadja és a'törölt jelölt pótlására lehetőséget nyújt. Mindkét esetben a kizárás okát is tartalmazó határozatot a § (1) bekezdésében megszabott időben és módon ki kell