Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-204 • Törvényjavaslat az országgyűlési választásokról

316 204. szám. mélyek — e szerepüktől eltekintve — demokratikus szempontból nem esnek kifogás alá, sőt a politikai élet alsó fokozatán való további szereplésük közérdekűnek látszik. A jelen § (4) bekezdése kizárja a választójogból a 12.330/1945. M. E. számú rendelet értelmében áttelepülésre köteles személyeket. Az e rendelet hatálya alá eső egyének a múltban megtagadták magyar voltukat, és ama hatalom híveinek vallották magukat, amely Magyarországot legsúlyosabb történelmi katasztrófába sodorta. Az 529/1945. M. E. számú rendelet 3. §-a tüzetesen felsorol bizonyos fasiszta jellegű szervezeteket, ezeknek felsorolását átvette az 1945 : VIII. te. 5. §-ának 9. pontja is. Az 529/1945. M. E. számú rendelet 6. §-a azonban a belügyminiszter feladatává tette azoknak a fasiszta jellegű szervezeteknek a feloszlatását is, amely­ről az illetékes hatóságok később szereznek tudomást. Ehhez képest a jelen § (5) bekezdésének 13. pontja az 529/1945. M. É. számú rendelet 6. §-a álapján, tehát fasiszta jelleg miatt feloszlatott szervezetek vezető tisztviselőit is kizárja a választó­jogból, de itt is fenntartja azt a kivételt, amely az 1941. évi június hó 2,2. napja előtt történt lemondáshoz és az ezt követően tanúsított antifa is'zta demokraükus magatartáshoz fűződik. Az egyéb címen, így pl. a 7.330/1946. M. E. számú rendelet alapján feloszlatott egyesületek tisztségviselőire ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik. A jelen § (5) bekezdésének 14,, 15. és 16. pontja azokat zárja ki a választó­jogból, akik az úgynevezett B-lista eljárás során a közszolgálatból, vagy a magán­alkalmazás köréből politikai okból elbocsáttattak, illetőleg, akinek nyugdíját hasonló okból elvonták, vagy csökkentették. Természetesen nem terjed ki a kizárás arra a közszolgálati alkalmazottra, akit az elbocsátások felülvizsgálata során, vagy a vele szemben hozott határozat jogszabálysértő volta címén, végül a demokratikus pártok közmegegyezése alapján a szolgálatba visszahelyeztek. A jelen § (5) bekezdésének 17.. pontja a felszabadító hadsereg elől német terü­letre vagy a németek által megszállt más ország területére költözött személyeket zárja ki a választójogból, feltéve, hogy az 1945. évi október hó 31. napjáig nem tértek vissza. Akinek visszatérése ennél későbbi időpontra esik, az feltehetően ellenszenvvel viseltetett a demokratikus átalakulás iránt, nem óhajtott résztvenni az újjáépítés kezdeti erőfeszítéseiben vagy politikai múltja miatt késleltette a visszatérést. Az ilyen személyeknek választójogban való részesítése nem lenne indokolt. A 18. pont rendelkezése nem szorul indokolásra. A jelen § (e) bekezdése az egyes kizáró okok időbeli hatályát szabja meg. A 7. §-hoz. A jelen § a kimondottan fasiszta jellegű pártok tagjait, ország­gyűlési tagjait, vagy képviselőjelöltjeit zárja ki a választhatóságból, úgyszintén a Nemzeti Egység Pártjának és a Magyar Elet Pártjának országgyűlési tagjait és képviselőjelöltjeit és végül azokat, akik fasiszta irányú hírlapnak vagy folyó­iratnak főszerkesztői, felelős szerkesztői, főmunkatársai, vagy kiadói voltak. Az 1945 : VIII. te. hatályba lépése után ugyanis a magyar törvényhozás megalkotta a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről szóló 1946 : XXVI. törvény­cikket, amely a fasiszta pártok tagjait, továbbá a Magyar Elet Pártjának és a Nemzeti Egység Pártjának képviselőit, úgyszintén a fasiszta hírlapok és folyó­iratok főszerkesztőit, stb. összefér hetetleneknek nyilvánította. Akik a most ismer­tetett törvényes rendelkezés hatálya alá esnek, azokat a passzív választójogból is ki kellett zárni, hiszen nem volna értelme a képviselővé választhatóságot olyanok számára nyitva tartani, akik megszerzett képviselői megbizatásukat az összefér­hetetlenségi törvény értelmében amúgyis elvesztik. A jelen § azonban túl megy

Next

/
Oldalképek
Tartalom