Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-73 • Törvényjavaslat a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről
73. szám. 35 Hogy a több évre terjedő, egyre fokozódó és végül a fizikai megsemmisítésre irányuló üldözés mégsem 1 vezetett a magyar zsidóság teljes kipusztítására, hogy az üldözés végrehajtása-után a magyar zsidóságnak egy töredéke még életben van, az elsősorban a magyar nép ember szeret étének és a Budapesten működő külképviseleti hatóság'ok fennkölt gondolkodásának tulajdonítható. Az> üldözés legsötétebb napjaiban sem hiányozták ugyanis nemes lelkek, akik egyházi vagy hivatali működésük keretében, illetőleg magánúton védelmet, oltalmat és menedéket biztosítottak üldözött embertársaik számára. A nemzeti szocialista és nyilas ' ; rémuralom megdöntésére irányuló ellenállási mozgalmon kívül úgyszólván ez az egyetlen biztató és felemelő jelensége ama letűnt korszaknak, egyszersmind pedig fényes bizonysága annak, hogy a magyar nép széles rétegei a terror és a megtévesztő propaganda ellenére is hívek tudtak maradni az örök emberi es-z. menyekhez. - \ Magyarország felszabadulása után az ideiglenes, nemzeti kormány első feladatai közé sorozta a faji üldözés jegyében fogant, kegyetlen és a, magyar jogfejlődéssel ellentétes'összes rendelkezések hatályon kívül helyezését és ezzel megteremtette a magyar zsidóságnak járó jóvátétel jogi előfeltételeit. Az á mérhetetlen szenvedés, amely a magyar zsidóságot érte, sok százezer élet kioltása természetesen nem tehető jóyá. A magyar kormány mindazonáltal úgy érzi, hogy a magyar * nép igazi meggyőződésének ad kifejezést, amidőn a jelen törvényjavaslat benyújtásával lehetőséget nyújt a magyar szuverenitás hodozója számára, hogy az állami akarat n^egri^ilatkozásánák legünnepélyesebb , formájában : törvény alakjában/ bélyegezze meg a magyar történelemben példa nélkül álló elmúlt sötét korszakot és szolgáltasson elégtételt az ártatlanul üldözötteknek* Viszont a magyarság őszinte háláját és elismeréséti érdemlik azok, akik félelmet nem ismerve, önzetlen áldozatkészséggel sokezer emberi életet mentettek meg- ésXhozzájárultak a Magyar- ország hírnevén ejtett szégyenfolt letörléséhez. Az elmúlt korszak rendelkezései anyagi javaiban is súlyosan megkárosították a, magyar zsidóságot, 'amelynek egy része — egyfelől vagyontárgyainak államhatalmi tényezők részéről foganatosított elkobzása, másfelől a nyilaskeresztes és hasonjó jellegű alakulatok rendszeres rablóhadjárata következtében — nyomorba jutott. Figyelemreméltó azpknak a keireseíképtelen aggoknak a száma is, akiket az üldözés eltartójuktól fosztott meg. Bár a-demokratikus Magyarország a legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küzd: mégis helyénvaló, hogy a magyar"állam — amennyire èzt válságos anyagi helyzete megengedi — e nyomor enyhítésére törekedjék. r , . x ^ A magyar zsidóság többsége az üldözések álfái életét vesztette. Ezért és mivel a ïékevesztett faji téboly egész családokat irtott ki: viszonylag jelentős azoknak a • hagyatékoknak a száma, amlyek más örökös hiányában a magyar / államot illetnék. E hagyatékokat a magyar állam a maga részére nem veheti . igénybe, mert a német, és nyilas gonosztevők által ártatlanul kiontott vér nem. lehet számára vagyoni bevételek forrása. Éppen azért a javaslat 2. §-ában a magyar állam elhárítja magát ól mindazokat az- uratlan hagyatékokat, amelyek az 1941. évi június hó 26. és az 1946. évi december hó 31." napja közölt a vallásuk, illetőleg származásuk miatt ellenük folytatott üldözés következtében elhunyt személyekről reá megnyíltak vagy megnyílnak.A szóbanforgó .hagyatékokhoz tartozó összes javakat az állam s az üldözés folytán segítségre szoruló személyek, valamint az ilyen személyek javára szolgáló ű intézmények támogatására kívánja fordítani. Hasonló célra lesznek fordítandók a külföldre hurcolt és onnan visszakerülő azok a vagyontárgyak is, amelyeknek birtokától a- letűnt rendszer az üldözötteket jogtalanul megfosztotta, feltéve, 5*
