Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-73 • Törvényjavaslat a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről
36 r 73. szám. hogy jogos tulajdonosuk nem állapítható meg. Evégből a javaslat 2. §-a alap létesítését rendeli. A 8500/1946. M. É._számú ren4elet (Magyar Közlöny 167. számánakmelléklete) 118. §-ában meghatározott illetékmentesség e § (i) bekezdésének 4. pontja értelmében többéit között a közjótékonysági célra juttatott örökség (hagyomány) vagy ajándék megszerzésére,' ügy szint én az ilyen célra rendelt alapra vagy alapítványra kiterjedvén, a létesítendő alapot megillető illetékmentességre vonatkozó külön rendelkezés szükségtelen. Figyelemmel az alap rendeltetéséré, annak képviselete, kezelése ,és felhasználása terén megfelelő befolyást kejl biztosítani a magyarországi izraelita hitfelekezet törvényes képviselete számáia. Gondos kezelés^ mellett ez' az alap minden bizonnyal a nélkülözők sok keserű könnyét fogja letörölni. A holtnak nyilvánítás esetére vonatkozó különleges rendelkezés abban leli indokát, hogy számos Katarodat a jialál időpont ját az 1946. évi december hó 31. napját követő időre teszi. Az ekként holtnak nyilvánított személyek hagyatéka tehát már nem jutna az alapnak. Éppen ezért a javaslat idevágó rendelkezése értelmében nem a vélelmezett halál, hanem az eltűnés időpontja lesz irányadó. Hasonló megfontolásból kiindulva a javaslat 3. §-a illetékkedvezményt állapít meg ama hagyatékok tekintetében, amelyek a faji és felekezeti üldözés következtében életüket vesztett személyek után nyíltak meg. Az illetékkedvez^mény az öröklési illetéken felül az ingyenes vagyonszerzési illetékre is kiterjed. A kedvezmény mértékét a javaslat a hősi halottak Örököseit a jelenleg fennálló és a jövőben kibocsátandó jogszabályok értelmében megillető kedvezmény mértékével összhangban állapítja meg, jeléül annak, hogy a magyar törvényhozás nem kíván különbséget £enni a háború áldozatai között. Az illetékkedvezmény alkalmazására vonatkozó részleges szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg, ami lehetőséget ,nyujt a legméltányösabb fizetési feltételek engedélyezésére. A közbeeső átszállásokat a 3. §.(i) bekezdése értelmében az illetékkötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, mert az üldözés folytán ugyanazon család több tagja rendszerint rövid, időközökben vesztette életét ; a többjszörös illeték tehát méltánytalan terhet róna az örökösre. A magyar köztársaság kormánya bizton reméli, hogy a faji gyűlölet furiái, amelyek spkszázezer ártatlan magyart életétől fosztották meg, vagy legalább is szerencsétlenné tették, a magyarság erkölcsi értékállományában mérhetetlen pusztítást vittek véghez és hazánk nemzetközi hírnevét is beszennyezték, isofra többé nem merészkednek majd elő sötét odúikból. Szomorú tanulságul szolgálhat az emberiség számára, hogy az örök; erkölcsi eszmények megcsúfolása ideig-óráig alkalmas eszköz lehet ugyan bizonyos 1 hatalmi célok .elérésére, a félrevezetett társadalom alantas szenvedélyéinek felkorbácsolására és az Önző haszonlesés kielégítésére, végeredményébén azonban a pusztulás örvényébe visz. De reméli a kormány azt is, hogy a magyar zsidóság, amely a jelen törvénnyel elnyeri az őt méltán megillető erkölcsi elégtétel teljességét, feledni fogja az elmúlt • korszak borzalmait és-legkiválóbb elődeinek példájához híven, minden szellemi és anyagi erejének áldozatkész latbavetésévei veszi ki részét Magyarország újjáépítésének hatalmas feladatából. Budapest, 1946. évi szeptember hó 27. napján. Mies István s. K, igazságügyminiszter.
