Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-73 • Törvényjavaslat a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről
34 73. szám, pészte be az 1941 : XV. törvénycikk ja jogrendszerbe a zsidók és nemzsidók ha* f zasságkötésének, úgyszintén házasságon kívüli nemi érintkezésnek tilalmát, ami az emberi méltóság brutális arculcsapását jelenti. Ez a törvény, amely már semmiféle érdemességi kivételezést sem ismer él és teljesen a német fajtörvények mása, a visszataszító fajgyálázási bűnügyek nagy számát idézte fel és. a legaljasabb zsarolás eszközévé vált. '',•"• :~ç ] * A most említett 1941 : XV. törvénycikk azonban nemcsak tételes reádelkezéseinél fogva jelent fprdulópontot a nemzeti szocialista irányú magyarországi jogalkotásban, hanem főként azért,, mert korlátlan lehetőséget nyújtott a toyábbi jogfosztások és, megbélyegzések sorozata számára. Az 1941 : XV. törvénycikk/ugyanis —- mint már kiemeltem — a »zsidó«, fogalmát a hasonló tárgyú korábbi törvényeknél tágabban vonta meg. Es bár a törvény rendelkezése, valamint indokolása félreértést nem tűrő határozottsággal mondta ki, hogy ez a kiterjesztő fogalommeghatározás csupán a házasságkötés és a házasságon kívüli érintkezés tilalma szempontjából irányadó, míg minden más tekintetben az 1939 : IV. törvénycikk meghatározása marad hatályban : röviddel az 194Í : XV. törvénycikk hatálybalépte után máris. kezdetét vette olyan jogkorlátozó jogszabályok alkotása, amelyek -^- ellentétben az 1941 : XV. törvénycikkben leszögezett törvényhozói ígérettel — az e toryén^beh felállított »zsidó« fogalmat vették alapul. A honvédelmi törvény kiegészítéséről szóló 1942 : XIV. törvénycikk forrn-ailag törvényes alapra helyezte azokat a kb* rabbi rendeleti szabályókat, amelyek a zsidónak minősített személyeket kizárták a fegyveres katonai szolgálatból kötelezték őket, hogy megszégyenítő külső megjelöléssel, ú. n. honvédségi kisegítő szolgálatot teljesítsenek. Egyes katonai hatóságok és alakulatok embertelensége következtében a kisegítő szolgálatot teljesítők ezrei a legsúlyosabb szenvedések'ós* a halál martalékává váltak. Számos egyéb jogszabály peçlig a legszerényebb kereseti ágakat, a legigénytelenebb működés lehetőségeit is lassacskán elvonta a sújtottak elől. Az * üldözöttek munkalehetőségeinek fokozatos csökkenésével párhuzamosan nőtt a becsületes munkával meg nem szolgált, pusztán'a származás címén , él-_' yezett bőséges jövedelmek száma, ami társadalomerkölcsi szempontból is súlyos hátránnyal járt.' •,. , . / ; • v - A társadalomnak egy hazafias és értékes részét sújtó, törvényeknek hazug érvekre támaszkodó, a szenvedélyek felkeltésére alkalmas indokolása pedig állandó tápot adott a legféktelenebb izgatás szamára. ; . , Magyarországnak-az 1944. évi március hó 19. napján bekövetkezett német megszállása után a faji üldözés démona már minden gát nélkül érvényesült. Rövid hónapok, sőt hetek, leforgása alatt rendeleti út^on megváló suit ak\ a német nemzeti szocializmus összes célkitűzései a zsidóüldözés terén. A vagyoni jogok teljes elkobzásán felül, szünet nélkül, szinte nap-nap után sújtották az érintette-^ ket az emberi méltóságot megcsúfoló és jogképességüket hovatovább teljesen megsemmisítő intézkedések. , , ' Ugyanakkor — à német karhatalmi közegek irányítása mellett — kezdetét' vette a vidéki zsidóság teljes deportációja, amelyre még ama korszak jogsza- ' bályoknak nevezett rendelkezései, sem nyújtottak semmiféle alapot. Ez .a deportáció elviselhetetlen munkatáborokba, a gázkamrákba és a halotthamvasztókba vezetett és a magyar zsidóság túlnyomó többségét kiirtotta. Betetőzte mindezeket az 1944./évi október hp 15. napján uralomra jutott nyilas terror, amely a zsidóüldözés legkegyetlenebb eszközeit a történelemben példa nélkül álló szemérmetlen nyíltsággal vette alkalmazásba sötét céljainak" megvalósítására. , ' " ' • Í
