Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-72 • A Nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának jelentése "a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről" szóló 71. számú törvényjavaslat tárgyában
24 72. szám. , '•; / / ! A 3. § (3) bekezdésébe az »Országos Központi Hitelszövetkezet« szavak után a bizottság beiktatta az »elnökének és alelnökeinek« kitételt, mert azok az okok, amelyek az említett intézet elnökére vonatkozó kivételt indokolttá teszik, az alelnökök tekintetében is irányadók. A 4. § »közigazgatási hatóság előtt« része után a bizottság beiktatta a következő kitételt : »— ide nem értve a rendőri büntetőbíróságot —«. 4- rendőri büntetőbíróság ugyanis bár a közigazgatás szervezetében működik, ítélkezésében független, a nemzetgyűlési képviselői befolyás illetéktelen érvényesülésétől tehát ebben a körben sem kell tartani. Az 5. § (3) bekezdésébe a 1>kozerdekű szövetkezeteket« szavak után a bizottság közbeiktatandónak / találta a »továbbá a Magyar Központi Hiradó Részvénytársaságot, valamint az annak kötelékébe tartozó vállalatokat« kitételt. Fontos érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy az említett részvénytársaság vezetésében továbbra is személyesén működhessenek közre a politikai pártok képviselő tagjai, mert a rádió hírszolgálat irányítása terén biztosítani kell a demokratikus pártok politikái szempontjainak érvényesítését. ' , Ugyancsak az 5. § (3) bekezdése a »más megbízást« kifejezés után beiktatta a bizottság a következő kitételt : »(igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságot stb.)« Bár a javaslat eredeti szövege eléggé kifejezésre juttatja a rendelkezésnek azt az értelmét, hogy az az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságra is kiterjedőmért az ilyen tagságot a megbízatás jogi fogalma kétségkívül felöleli : a bizottság félreértések és téves magyarázatok elkerülése „végett helyénvalónak találta a megbízatás fogalmának Ilyen "példaszerű megvilágítását. Az ebben a bekezdésben szereplő »felerészben« szót a bizottság a »negyedrészben« szóval helyettesítette, mert az összeférhetetlenség megállapítását már ilyen tulajdoni érdekeltség/mellett is indokoltnak találta. A 9. § (1) bekezdésének »elítélik«.utolsó szavát a bizottság az »elítélték« szóval váltotta fel, kifejezésre juttatván ezzel azt, hogy az Összeférhetetlen helyezet abban az esetben is fennáll, ha a képviselőt a 9. § (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények miatt már a-múltban ítélték el. A 9. § (3) bekezdésébe a »kaszáskeresztes pártnak tagja« szavak után abizottság beiktatta a következő kitételt : »a Magyar Megújulás Pártjának, a Magyar Elet Pártjának vagy a Nemzeti Egység Pártjának országgyűlési képviselője«. E kiegészítés indoka az, hogy azok a személyek, akik az említett partok életében kimagasló, de legalábbis irányító szerepet vittek, a nemzetgyűlési tagságtól elzárassanak, mert ha az említett pártok mindegyiké nem is minősíthető kifejezetten fasiszta vagy nemzeti szocialista jellegűnek, a Magyarországot ért nemzeti szerencsétlenség felidézésében váló felelősségük el nem vitatható. Erre a körülményre tekintettel a bizottság úgy találta, hogy az említett pártok volt országgyűlési képviselő tagjai általában véve nem bírtak a valóságos nemzeti érdekek felismeréséhez szükséges egészséges politikai érzékkel, ennélfogva a Nemzetgyűlés munkájában valq részvételük nem volna kívánatos. Az 5. § (3) bekezdésének második sorából a bizottság törölte a »más« szót, mert nyilvánvaló, hogy a folyóirat a hirlaptól eltérő természetű sajtótermék lévén, a »más« kifejezés értelemzavaró. . . . ' Ugyané bekezdés utolsó sorának »szerkesztője« kitételét a bizottság a »főszerkesztője, felelős szerke ztője, főmunkatársa« kitétellel helyettesít ette, avégből, hogy a vonatkozó rendelkezés könnyen meghatározható személyeket sújtson. A 13. § (2) bekezdésében a bizottság a »kére i« szó helyett a »keresheti« szót iktatta be, mert nem kívánja elzárni az összeférhetetlenségi bizottságot tanuk \
