Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-72 • A Nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának jelentése "a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről" szóló 71. számú törvényjavaslat tárgyában

72. szám. 25 vagy szakértők kihallgatásától abban az e: étben, ha a kihallgatásnak a bizottság részéről való közvetlen foganatosítása látszik cékzerünek. ! A 14. § (4) bekezdésének a törvényjavaslatban foglalt szövegét a bizottság túlságos szigorúnak találta. A £. és 5. §-ban leírt összeférhetetlenségi helyzetek ugyanis nem egy esetben a képviselőnek minden rosszhiszeműsége nélkül az idevágó rendelkezéseknek jóhiszeműen téves értelmezéséből is előadódhatnak. Az ugyanis, hogy valamely közigazgatási ügy a rendes bíróság elé kerülhet-e, vagy hogy közigazgatási ügyben van-e helye panaszjog érvényesítésének (4. §), az ügy folyamatbatételekor nem minden esetben kétségtelen. Ennélfogva előfordulhat, hogy a képviselő —• különösen amikor a konkrét esetre vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos bírói gyakorlat ingadozást mutat —< jóhiszeműen elvállalja az ügyben a képviseletet és csupán az ügy további folyamán derül ki minden kétséget kizáró módon tévedése. Az 5. § {1) bekezdésében említett kedvezmény, a § (2) bekezdésében foglalt kivételek, a (3) bekezdésben szereplő döntő befolyás továbbá nem olyan félreértést nem tűrő fogalmak, amelyek értelmezése körül ne lehetnének vitatható ellentétek. De továbbmenve az 5. § (3) bekezdésében szabályozott az az eset, hogy t. i. a hasznothajtó jogosítványt vagy kedvezményt az ott említeti*vállalat, üzem stb. szerezte meg, a képviselő tudta nélkül is előállhat. Méltánytalan volna tehát,a képviselőt nemzetgyűlési tagságának azonnali megszűnésével sújtani pusztán azért, mert a törvény egyes rendelkezéseit bár téveten, de jóhiszeműen értelmezte, vagy mert az összeférhetetlen helyzet nemcsupán közreműködése nélkül, hanem egyenesen tudtán kívül-következett be. Ettől a meggondolástól vezéreltetve a bizottság a 14. § (4) bekezdésének második felében foglalt szigorú rendelkezést a 4. és 5. § esetében arra a képviselőre kívánja korlátozni, akit az összeférhetetlenség' előidézésében rosszhiszeműség terhel. Evégből a bizottság a 14. § (4) bekezdését a következő mondattal egészítette ki : »Mindazonáltal, ha a képviselőt a 4. vagy az 5. § alá, eső összeférhetetlenség előidézésében rosszhiszeműség nem terheli, a Nemzetgyűlés a (3) bekezdés szerint jár el.« Önként értetődik, hogy a 6—$. §-ok alá eső összeférhetetlenségre a most beiktatott rendelkezés nem nyer alkalmazást. A 14. § (4) bekezdésében végrehajtott módosításnak megfelelően módosítandó volt az (5) bekezdés szövege is. Ezért az (5) bekezdés ötödik sorában a »(4) bekezdésben« kitételt a »{4) bekezdés első mondatában«, ugyané bekezdés utolsóelőtti sorában pedig a

1 »(4) bekezdés« kitételt a »(4) bekezdés első mondatának rendelkezése«. kitétellel kellett helyettesíteni. Az előadottak alapján a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és — a leisorolt módosításokkal —részleteiben elfogadni méltóztassék. I - •'• r Kelt Budapesten, a Nemzetgyűlés alkotmányjogig és közjogi bizottságának 1946. évi szeptember hó 20. napján tartott ülésében. Kállai Gyula s k., Zsedényi Bêla s. k.

f az alkotmányjogi és közjogi Bizottság az alkotmányjogi és közjogi bizottság elnöke. előadója. Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. ÎI. kötet. 4